Szétszabdalt kígyóval a szabadságért
2010. május 12. 10:34 Fekete István
Benjamin Franklin hamar felfedezte a politikai jellegű karikatúrákban rejlő potenciált, de az általa szerkesztett lapban közölt rajz csak félsikert hozott, ugyanis az Albanyba siető államférfi nem ismerte fel a megváltozott történelmi realitásokat, s a gyarmatok uniójáról szóló elképzelését egyszerűen lesöpörték az asztalról.
Korábban
A fametszeten egy nyolcba vágott kígyó látható, az egyes darabok felett pedig az amerikai brit kolóniák rövidítéseit olvashatjuk. New England szimbolizálja az állat fejét (a szerző az északnyugati állam területén osztozkodó négy államot nem tüntette fel külön), sorrendben New York, New Jersey, Rhode Island, Maryland, Virginia, Észak- és Dél-Karolina következik, Delaware és Georgia viszont nem szerepel a felsorolásban.
A rajz Benjamin Franklinnak a Pennsylvania Gazette 1754. május 9-i szerkesztőségi cikke mellett jelent meg, amelyben a fizikus-politikus a gyarmati egység szétforgácsolódására, illetve a Franciaország által jelentett veszélyre hívja fel a figyelmet. A legkézenfekvőbb válasz arra, hogy Franklin miért pont ezt az állatot választotta a gyarmatok illusztrálására, a kolóniák elhelyezkedésében keresendő, ugyanis azok kísértetiesen hasonlítanak egy tekergő kígyóra.
A felszabdalt csörgőkígyó a 18. század közepétől a hódító hatalmak, mindenekelőtt a Nagy-Britannia ősellenségének számító Franciaország (és a vele szövetségben levő őslakos indiánok) ellen vívott háború (1754-1763, más néven György király háborúja) idején a gyarmatok egységét szimbolizálta. A James De Lancey kormányzó által a francia alapítású Albany városába összehívott kongresszus 1689 óta a tizenegyedik olyan fórum lett, amely az autonóm gyarmatok unióját szorgalmazta.
A Korona által sürgetett eszmecserén számtalan terv született a franciák és az indián törzsek elleni hadi stratégiára, amelyben nagy szerepe volt a Franklin-féle rajznak, s bár annak számos pontját elvetették, később nagy hatása volt az Egyesült Államok alkotmányának megszövegezésére. A Franklin és az Albany-konferencia által felvázolt egységesítő törekvéseket a különböző államok törvényhozása és Nagy-Britannia egyazon okból utasította el: nem akarták a hatalmat egy államok feletti testületre ruházni.
Az államférfi tartott attól, hogy a brit-francia ellenségeskedés egyik neuralgikus pontjának számító, a 18. században még Ohio Country-nak nevezett vidék hovatartozásáról folyó viták esetleg számára kedvezőtlen eredménnyel zárulnak, ugyanis maga Franklinnak is érdekeltségei voltak a Nagy Tavak által közrefogott területeken. Franklin szerint a legfontosabb lépés az Appalache-hegységen túli területek meghódítása, ezzel párhuzamosan a Franciaország és Spanyolország öleléséből való kiszabadulás lenne, amellyel tovább erősödne Nagy-Britannia világbirodalmi státusa. A kívánt cél eléréséhez Franklin már 42 évesen felhagyott üzleti pályafutásával, s minden idejét a politikára fordította; kezdetben még egy önkéntes haderő felállításában is segédezett Pennsylvaniában.
Tíz évvel később újraértelmezték a karikatúrát, s a brit iga lerázásáért küzdő forradalmi patrióták és az ábrának bibliai jelentést tulajdonító lojalisták is igyekeztek kisajátítani a kígyó-illusztrációt. Az ötletgazda azonban elhatárolódott a két oldaltól és fennen hangoztatta, hogy a korszakban egyszerűen nincs létjogosultsága a képnek. Franklin sokkal mérsékeltebb álláspontra helyezkedett, s 1766-ban új karikatúrával jelentkezett, amelyen egy megcsonkított női alak formájában jelenik meg Nagy-Britannia, az amerikai gyarmatokat pedig a levágott végtagok szimbolizálják.
A szerzői jogok hiányában az újságok fejlécén látható rajzot számtalanszor újranyomták és – rajzolták, (a keleti parton előbb New York, később Boston lakosai ismerhették meg) a kísérő szöveg pedig már az amerikai forradalom idején is folyamatos változáson ment át. („csatlakozás – vagy halál” helyett „egyesülés – vagy halál”.)
A rajz pályafutása az amerikai polgárháború alatt folytatódott, ahol mindkét oldal – az Unió és a Konföderáció – is politikai hasznot kívánt húzni az illusztráció mozgósító erejéből.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap