Jóval régebben eszünk gabonát az eddig feltételezettnél
2009. december 21. 09:47 Science Daily, MTI
Már 100 ezer évvel ezelőtt is fogyasztottak őseink különböző gabonaféléket - állítja egy kanadai szakember, akinek tanulmánya a Science című tudományos folyóiratban jelent meg.
Korábban
"A történelem előtti kor vadászó és gyűjtögető népei már jóval korábban rászokat a vadon termő gabonafélék fogyasztására, mint, ahogy azt korábban gondoltuk" - közölte Julio Mercader, a Mozambican grass seed consumption during the Middle Stone Age című tanulmány szerzője. Az eddigi tudományos bizonyítékok ezzel ellentétben arra utaltak, hogy csupán 12 ezer évvel ezelőtt, a legutóbbi jégkorszak utolsó szakaszaiban terjedt el a gyakorlat.
Mercader tanulmánya szerint a mozambique-i Niassa folyó közelében felfedezett mészkőbarlang a legősibb bizonyítéka az ősemberek széleskörű gabona- és gyökérfogyasztásának. A Calgary Egyetem régésze több tucat olyan kőszerszámra, állati csontra és növénymaradványra bukkant, amelyek több mint 100 ezer évesek voltak.
A kiásott növényprések és kaparószerszámok pedig mind arról árulkodnak, hogy a vadcirokot odahordták a barlanghoz és módszeresen feldolgozták. Ez a növény volt az őse a szubszaharai Afrikában ma használt elsőszámú gabonafélének, amelyet liszthez, kenyérhez, zabkásához és alkoholos italokhoz is használnak.
"Mindez a középső kőkorban (mezolitikum) történt, amikor a vadgabonafélék gyűjtögetése csupán mellékes tevékenységnek számított és nem volt olyan jelentősége, mint a gyökerek, gyümölcsök és mogyorófélék begyűjtésének. Az, hogy elkezdtünk gabonaféléket is enni, fontos lépést jelentett az emberi fejlődésben, mivel az elfogyasztásukhoz szükséges technikai és konyhai műveleteknek köszönhetően váltak az egyik legfontosabb alapélelmiszereinkké" - közölte Mercader.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Családja történetét írta meg egyik leghíresebb regényében Szabó Magda 19:05
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap