Raktárba kerültek Hitler csehországi szobrai

A Lidové Noviny című lap szerint a szobrok áthelyezéséről a regionális képzőművészeti galéria döntött azután, hogy a közelmúltban megjelent Jirí Kuchar Hitler gyűjteménye Csehországban című könyve, amely részletesen leírja, hogy mely Csehországban található műalkotások kapcsolhatók össze a náci vezérrel. Köztük van három hlubokái szobor is: Az evezős (Hermann Zettlitzer), A magvető (Willy Knapp) és az Afrodité (Wilhelm Wandschneider).

"Biztonsági okokból szükség volt a szobrok eltávolítására. A könyv nagy reklámot csapott a parkban álló alkotásoknak, s attól tartottunk, hogy esetleg ellopják őket. A Harmadik Birodalom műalkotásai iránt ugyanis jelenleg nagy az érdeklődés, divatban vannak" - mondta a lapnak Vlastimil Tetiva, a képzőművészeti galéria szakértője.

A három népszerű szobor eredetéről már 1989 előtt is viták voltak, de Kuchar könyve bizonyítékokkal támasztotta alá a korábbi sejtéseket. A szerző szerint Hitler ezt a három szobrot 1940-ben Münchenben a kortárs német művészeti kiállításon vette meg összesen 26 600 birodalmi márkáért. Münchenből a szobrokat a Vyssí Brod városban működő cisztercita kolostorba szállították, amely a nácik által Európa-szerte összerabolt műtárgyak gyűjtőhelyéül, ideiglenes raktárául szolgált. A kolostort 1941-ben foglalták el a németek, és a barátokat egyszerűen elűzték onnan.

A műtárgyak többsége a birodalmi vezér személyes gyűjteményébe tartozott, és elképzelések szerint az ausztriai Linzbe tervezett Hitler Múzeum alapját képezte volna. A nácik a műtárgyak egy részét Németországba szállították a Vörös Hadsereg elől, a gyűjtemény másik része ellenben Vyssí Brodban maradt, de a háború utáni sorsa máig feltáratlan. Számos műtárgy - mint az említett szobrok is - különféle utón-módon múzeumokba, galériákba, kastélyokba került.

A gyűjtemény darabjait állítólag az északi-csehországi Lemberk várkastélyban őrizték, ahonnan azonban a nyolcvanas években nyomtalanul eltűntek. Jirí Kuchar szerint nem kizárt, hogy egyszerűen ellopták őket - vagy legalábbis egy részüket. A rendszerváltás utáni években ugyanis néhány darab külföldi árveréseken bukkant fel.

A Hluboká nad Vltavou gótikus várkastély eredete a 13. századba nyúlik vissza. Az utóbbi mintegy háromszáz évben a neves Schwarzenberg család tulajdonában volt. Mai tulajdonosa Karel Schwarzenberg volt cseh külügyminiszter, aki máig is büszke a Festetics családból származó magyar nagymamájára.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye