Tízezer éve telepedtek le Párizs első lakói
2008. június 30. 09:12
Párizs története csaknem háromezer évvel régebbre nyúlik vissza az időben, mint korábban hitték: a terület csaknem tízezer évvel ezelőtt, i.e. 7600 körül, a mezolitikumban is lakott volt.
Korábban
A francia főváros délnyugati részén, egy nagyberuházást megelőző ásatás során a Szajnához közel futballpálya méretű terület feltárását végezték a régészek, ahol kovakőből készült nyílhegyek ezreire, valamint állati csontok maradványaira bukkantak.
A korábbi legrégebbi, Párizs területén ismert települést i.e. 4500-re datálták a szakemberek. A halászok és vadászok falva egykor a mai Gare de Lyon vasútállomás közelében volt.
A tízezer éves helyszínt a Szajna áradásai során lerakódott üledék konzerválta. A mezolitikumban, azaz a két kőkorszak közötti átmeneti periódusban Nyugat-Európa területéről eltűntek a korábbi nagyvadak, köztük a mamut is. Az emberek kisebb csoportokban éltek, s változatlanul inkább vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak, mintsem földműveléssel. E közösségek leginkább az erdőkben laktak, s lándzsa helyett inkább íjjal és nyílvesszőkkel vadásztak.
A francia régészek szerint a most felfedezett helyszínt évszázadokon át használta a mezolitikum embere, de nagy a valószínűsége, hogy évente csupán néhány hetet töltöttek itt, amikor a folyóparton kavicsok válogatásával foglalkoztak, hogy feltöltsék kovakőkészleteiket. Az ásatás során más eszközökre, így egy csaknem tökéletesen gömbölyű kőgolyóra, valamint hosszú kőkésekre bukkantak - utóbbiakat állatbőrök kikészítésére, vagy nyílvesszők kifaragására használhatták.
A régészeti leletek tanúbizonysága szerint a helyszín többször benépesült, s elnéptelenedett egészen a vaskorig, i.e. 800 és 500 között. Julius Caesar i.e. 53-as beszámolója szerint e területet a parisii törzs, a kelta szenonok egy ága uralta. Nem sokkal később a Szajna bal partján a rómaiak megalapították Lutecia városát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján
- Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról
- Egy „meztelen bölcselő” is adott tanácsokat Nagy Sándornak hadjáratai során
- Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
- Teknős, bor és megvadult ebek, avagy híres görögök furcsa végzetei
- Hitük érdekében minden kényelmet feladtak a korai keresztény remeték
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- New York városának legbékésebb éjszakáját eredményezte az 1965-ös áramszünet tegnap
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét tegnap
- Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy tegnap
- Marseille-ben érte utol a végzet I. Sándor jugoszláv királyt tegnap
- A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét 2024.11.08.
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen 2024.11.08.
- Szappanfőző fiából lett királyi csillagász Edmond Halley 2024.11.08.
- Egy vaskalapos színházigazgatóról mintázta Drakula karakterét Bram Stoker 2024.11.08.