Történészek vitáztak 1968 örökségéről
2008. május 26. 17:00
Magyarországon 1968-cal kapcsolatban nincs mire emlékezni - állapította meg pénteken, a XX. Század Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány rendezvényén Kovács András történész.
Korábban
A történész kifejtette azt is, hogy míg Csehszlovákiában egyfajta harmadik utas, a rendszer keretein belül is megvalósítható reformokra törekedtek, Magyarországra 1956 árnyéka vetült. Sokaknak az volt a véleményük, hogy a Kádár-féle mérsékelt diktatúra a legtöbb, amit ki lehet hozni a rendszerből.
Kovács szerint a prágai próbálkozásokkal kapcsolatos magyar kételyekre bizonyíték, hogy a csehszlovákiai katonai beavatkozás csak enyhe tiltakozáshullámot váltott ki, köztük a Lukács-tanítványok tiltakozását. A történész még néhány kulturális produktumot, jelesül Jancsó-filmeket sorolt 1968 magyarországi hozadékához.
A csehszlovákiai útkeresésnek 1968. augusztus 21-én öt szocialista ország katonai beavatkozása vetett véget. Közel 200 ezer katona vonult be a szintén szocialista országba, Bulgária csak egy légideszant ezreddel, a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) történelmi okokból csak főtisztekkel vett részt az akcióban. Dubcek egy év múlva törökországi nagykövet lett, majd kikerült a politikai életből.
A konferencia utolsó napján polémia is kialakult a csehszlovákiai akcióról. Valerij Muszatov, Oroszország volt budapesti nagykövete az 1968-as bevonulást "gyerekjátéknak" játéknak nevezte "a mai amerikai akciókhoz" képest. Horváth Miklós hadtörténész kétségbe vonta, hogy Kádár János különutas politikát folytatott volna a csehszlovákiai válság idején. Ő tette fel azt a kérdést is, hogy milyen "nemzetközi környezet" tette kényszerítővé 223 magyar kivégzését 1956 után.
Schmidt Mária történész, a XX. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt feszegette, hogy amennyiben egyesek reálpolitikát, kényszerpályát emlegetnek az 1968-as magyar lépéssel, a csehszlovákiai bevonulással kapcsolatban, akkor a szorító politikai körülményekkel igazolható felmentés nem illeti-e meg például a két világháború közötti magyar politikusokat is.
A kérdés címzettje, Berecz János, az egykori állampárt, az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai titkára és az Agitációs és Propaganda Bizottság elnöke, aki az 1956-os "ellenforradalom" történetével foglalkozó művével szerzett kandidátusi címet, előadásában elmondta: a marxista történetírás nem ismerte el kellőképpen a bethleni konszolidáció jelentőségét. Ám, mint fogalmazott, "zsidótörvényeket nem volt kötelező hozni", s a szövetségesek keresése is vehetett volna más irányt.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Közös kincsünk lehet a Hold 12:20
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap