Hiányos kollekcióval érkezett Babilon a Louvre-ba

Babilont, amelynek romjai Bagdadtól 80 kilométerre délre találhatók, az antik világ egyik legszebb városának tartották. A hiedelmek szerint itt építette fel Nabukodonozor, Babilon királya a világ hét csodájához sorolt Szemirámisz függőkertjeit. A város hanyatlása az i.e. 6. században kezdődött, amikor II. Kűrosz perzsa király meghódította Babilont.

A párizsi kiállítás az igazi Babilont, a mezopotámiai város hihetetlen fejlettségét és kultúráját igyekszik a látogatók elé tárni, elválasztva a valóságot az irigység szülte mítoszoktól. Az évszázadok során ugyanis a város a túlméretezett ambíciók és a gyarlóság jelképévé vált, hiszen a Genezis (a Teremtés) Könyve szerint itt vallott kudarcot a Bábeli torony, az egekbe vezető építmény létrehozásának terve.

A tárlaton bemutató leletek között szerepel Hammurápi törvénykönyve. Hammurápi i.e. 1700 körül hatalmas birodalommá egyesítette Mezopotámia területét, és Babilont tette meg fővárosává. Babilon romjainak átkutatása során derült ki, hogy a birodalom székvárosa, a közigazgatás és egy új vallási kultusz központja, sűrű népességű hely volt. Itt lakott Marduk, a babiloni birodalom főistene is, akinek az ösztönzésére a legenda szerint Hammurápi a birodalmi törvényeket és jogot rögzítette. Az uralkodó teljesítette a parancsot: a törvénygyűjtemény eredeti szövegét egy híressé vált kőoszlopon 1901-ben Szúzában találták meg.

A párizsi kiállítás bemutatja az aprócska aranyozott szobrokat, a színpompás téglapanelekről figyelő oroszlánokat, valamint a világhódító  Nagy Sándor márvány mellszobrát - a makedón uralkodó ugyanis i.e. 323-ban hunyt el Babilonban. Mint Beatrice Andre-Salvini, a párizsi kiállítás kurátora elmondta, a tárlat anyagát a világ több múzeumából kölcsönözték ki. Ugyanakkor nem sikerült egyezségre jutniuk a bagdadi illetékesekkel. Ebben egyrészt az iraki biztonsági helyzet játszott közre, ugyanis túl kockázatosnak ítélték a felbecsülhetetlen értékű kincsek szállítását.

Közrejátszhatott az irakiak ódzkodásában az is, hogy 2003-ban, amikor a szövetségesek az Egyesült Államokkal az élen elérték az iraki fővárost, a fejetlenségben kifosztották a bagdadi múzeumot. Számos műtárgyat később megtaláltak, ám egyes becslések szerint 3000-7000 darab, köztük 40-50 felbecsülhetetlen történelmi jelentőségű lelet mind a mai napig hiányzik. Az irakiak bizalmát az sem erősíti, hogy Babilon közelében állomásozó amerikai és lengyel egységek tehergépkocsikkal igen gyakran keresztülhajtottak a romváros területén, kárt okozva a régészeti leletegyüttesben.

A Louvre kiállítása június 2-ig látogatható, onnan Berlinbe vándorol, ahol június 26-a és október 5-e között tekinthető meg a Pergamon Múzeumban.  Ezután a British Múzeum következik: az angol fővárosban a tárlat, amely november 13-a és 2009. március 15. között látogatható, videó- és fényképanyaggal egészül ki, amely ismerteti azt a kárt, amelyet az amerikai és lengyel egységek okoztak Babilonban.

(Múlt-kor/MTI)