Sérti az inuitokat a kanadai felfedező emlékműve
2007. december 13. 12:00
A Quebeci Történelmi Társaság szerint megérett az idő arra, hogy emlékművet állítsanak annak a felfedezőnek, akinek Kanada az északi területek megszerzését köszönheti.
Korábban
Bernier expedíciói végül hozzájárultak ahhoz, hogy Kanada több mint 750 ezer négyzetkilométernyi terület ura lett az Északi-sarkvidéken. És éppen ez az, amiért Jeanne Coude, a levisi történeti társaság munkatársa emlékművet szeretne állíttatni "a legnagyobb kanadai hajósnak". A bronzból és kőből tervezett, 300 ezer dollár költségű emlékmű a tervek szerint Levis kikötőjében kapna helyet, a Szent Lőrinc-folyó partján.
Bernier nem csupán teljes hatalmat követelt az északi területek fölött, de újra és újra felhívta a kormány figyelmét arra, hogy a benne rejlő hatalmas lehetőségek miatt támogatni és óvni kell az Északi-sarkvidéket. "Bernier már akkor látta, milyen értékessé fog válni ez a terület. Ha angol lett volna, már rég emlékművet kapott volna" - mondja Coude. "Mindent megteszek, hogy méltó emlékművet állíthassunk neki. Ő volt az utolsó - utána már nem volt olyan föld, amit meg lehetett volna szerezni". A 20. század fordulóján végül Berniernek sikerült meggyőznie a kanadai kormányt a Baffin és Ellesmere szigetek megszerzésének fontosságáról, annál is inkább, mivel az Egyesült Államok és európai felfedezők is be akarták jelenteni igényüket ezekre a területekre.
Napjainkban Kanada állandó vitában áll Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Dániával és Norvégiával az Északi-sarkvidék néhány területe miatt, ugyanis sok ország nem ismeri el Kanada fennhatóságát az Északnyugati átjáró fölött. Az északi-sarki tengerek fenekén több milliárd dollárnyi olaj- és gázréteg fekszik. Az ENSZ tengerjogi egyezménye szerint minden ország a partjától számított 200 tengeri mérföld távolságig formálhat jogot a tengerfenékre. Ha azonban bizonyítani tudja, hogy a tengerfenék az ország szárazföldi lábazatának geológiai nyúlványa, akkor ez a távolság bővíthető.
Bernier 12 expedíciót szervezett az Északi-sarkra, ahol 1906 és 1925 között nyolc telet töltött. Egyik szigetről a másikra hajózott, néhányszor megtalálta elődei nyomait, és topográfiai megfigyeléseket végzett, hogy ezzel is alátámaszthassa Kanada igényét a területre. Meghonosította a kanadai igazságszolgáltatást, engedélyeket adott bálnavadászoknak, vadászoknak és halászoknak, valamint segített megszervezni a kanadai lovasrendőrséget (RCMP - Royal Canadian Mounted Police). Utazásai során kapcsolatba került a bennszülött inuitokkal, akiknek élelmiszert és különböző eszközöket szállított. Északon a mai napig nagy tiszteletnek örvend. "Mindig barátságosan bánt az emberekkel és támogatta a közösségeket. Mindenki tisztelte" - mondta Philippa Ootoowak, a nunavuti Pond Inlet Levéltár munkatársa.
"Az inuitok a mai napig nem felejtették el Kapitaikallakot. Még mindig emlékeznek rá" -mondta Nutaraq Cornelius, az inuitok vezetője Bernier inuit nevét használva. "Az emlékmű jó ötletnek tűnik, mert felhívná az emberek figyelmét a történelmükre. De egy déli ember emlékműve sértheti azoknak az embereknek az érzéseit, akik mindig is itt éltek. Csak mert valaki jött egy hajón... Az senkit sem érdekel, hogy mi sok-sok év óta itt élünk" - véli Ootoowak. Ootoowak szerint a kormány hozzáállása, hogy "meg kell mutatnunk, hogy itt élünk" azt mutatja, az inuitok egyáltalán nem fontosak a nagy játszmában.
Coude ellenben azt reméli, hogy az emlékmű, amelyet jövőre Quebec 400. éves évfordulójára avatnának fel, segíthet megőrizni Bernier emlékét. "Ha nem tesszük meg, ki fog rá emlékezni 100 év múlva?"
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap