Kínaiak lehettek az első kanadai telepesek
2007. június 7. 13:00
Egy torontói építész nemrég megjelent "A hét város szigete" című könyve heves vitát váltott ki arról, hogy valóban a kínaiak voltak-e az első idegen telepesek Kanadában.
Korábban
Autodidakta történészek fantasztikus felfedezései
Chiasson és Menzies között sok hasonlóság van. Mindketten véletlenül bukkantak a szenzációs témára, Chiasson például egy hegyi túra alkalmával. Egyikük sem tartozik a hivatásos történészek közé - Menzies nyugdíjas hajóskapitány, Chiasson pedig építész Torontóban -, mindkettőjük könyve tele van személyes anekdotákkal és leírásokkal arról, hogyan is bukkantak az elméletüket alátámasztó dokumentumokra, térképekre és helyszínekre.
Chiasson állításainak középpontjában egy Cape Dauphin nevű sziklás domb áll, amely Kanada délkeleti részén, az amerikai-kanadai határhoz közel eső Cape Breton-sziget északi csúcsán található. A kanadai építész 2001 nyarán barangolt arrafelé, és ekkor fedezett fel néhány rendezetten elhelyezkedő követ, amelyet emberi településnek vélt.
Történelmi kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a kövek a legendás Hét város szigetét rejtik, amelyről már Kolumbusz és John Cabot (Giovanni Caboto) korában is heves viták folytak Európában, de amelynek pontos helyét sosem tudták meghatározni. Néhány közvetett bizonyíték alapján Chiasson úgy véli, hogy e település lakói kínaiak voltak.
A két kutató hamar egymásra talált, hiszen Menzies a Hét város szigetének szakértője. Elolvasta Chiasson kéziratát, és hasznos javaslatokkal illetve kritikai észrevételekkel látta el az írót. Chiasson és Menzies először 2005-ben találkoztak, majd Menzies egy konferencián megkapta a tanulmányt, és a könyv azzal zárul, hogy a két amatőr kutató együtt mászik fel Cape Breton-szigeten lévő romokhoz. Chiasson megmutatja Menziesnek a temetkezési domboknak vélt helyeket, mire Menzies lágyan megjegyzi: "Ming korabeli sírok. Azt hiszem, a Ming dinasztia idejéből való sírokat látunk, amelyek érintetlenek és elfeledettek. Bámulatos."
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.