A globalizáció végzett az amerikai bölényekkel
2007. november 29. 12:00
Kanadai kutatók arra a felfedezésre jutottak, hogy az amerikai bölénycsordák 19. századi megtizedelésének valódi oka a globalizáció volt.
Korábban
M. Scott Taylor, a Calgary Egyetem közgazdásza nemzetközi kereskedelmi jegyzőkönyvek és vadászati beszámolók alapján arra a következtetésre jutott, hogy 1870 után egy olcsó és könnyű cserzési módszert kezdtek használni Európában, amely hatalmas keresletet teremtett az amerikai bölénybőr iránt, amiből aztán cipőtalpat és gépszíjat készítettek. `A tanulmány valóban megoldja ezt a régi rejtélyt, és bemutatja, hogy a korábban kárhoztatott okok valójában ártatlanok, az igazi bűnös pedig a nemzetközi kereskedelem` - állítja Taylor.
Taylor érdeklődését egy film keltette fel, amelyben a bölényt azért vadászták, hogy kabátot készíthessenek a szőréből. A kutató összevetette a lemészárolt bölények számát azon amerikaiak számával, akiknek kabátra lehetett szükségük. Az eredménynek nem volt semmi értelme. Ezért elkezdte tanulmányozni az exportadatokat, amelyeket a többi történész és kutató csak nehezen tud értelmezni, vagy figyelmen kívül hagy más, vonzóbb magyarázatok kedvéért.
Taylor szerint azonban a bölények legnagyobb részét mindössze egy szűk évtized alatt - 1870-es és 1880-as évek között - pusztították ki, közvetlenül azután, hogy Európában új cserzési technikát vezettek be. A bőrök 75 cent és 3,50 dollár között keltek el, mintegy 6 milliót exportáltak belőlük (ennél jóval több bölényt gyilkoltak le), amikor az európai katonákat bölénybőrből készült ruhákkal látták el, mert azok tartósabbnak bizonyultak a marhabőrből készülteknél. A polgárháborúból alig felocsúdott amerikai kormány pedig nem tett sokat természeti forrásai megőrzése érdekében, és ki volt szolgáltatva a piaci keresletnek.
Az összehangolt erőfeszítéseknek köszönhetően ma már 500 ezer síksági bölény él Észak-Amerikában. Az állománynövekedés titka, hogy a legtöbb bölény magántulajdonban van, húsukért tenyésztik őket. A tiszta vérvonal eltűnőben van, mivel gyakran keresztezik szarvasmarhával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát 19:05
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét 17:05
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon 14:20
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap