Felújítják Napóleon elbai villáit

A francia uralkodót 1814-es bukása után a fontainebleau-i szerződéssel száműzték Elba szigetére. Lord Liverpool akkori angol miniszterelnök szerint ez `a legkeményebben, és a legérzékenyebb helyen kell érintse a korzikait`. A császárnál az első napokban bevált a taktika: egyes pletykák szerint már indulása előtt is többször próbált öngyilkosságot elkövetni, és a szigeten töltött első hónapját is folyamatos dühöngéssel töltötte.

Napóleon érkezése a szigetre

A "grandeur és gloire" azonban egy percre sem tűnt el az egykori uralkodó környezetéből, és kilenc hónapos száműzetésében a sziget császárává nyilvánította magát, útépítésbe, törvényhozásba és rezidenciái újratervezésébe fogott. Bár otthona, a Mulini-palota csak egy kétszintes épület volt, ő mégis a torinói udvari festőt, Vincenzo Antoni Revellit alkalmazta annak kifestésére. Az átalakított szobák minden zuga az egykori győzelmeket idézte: az egyikben szfinxek és hieroglifák emlékeztettek Napóleon 13 évvel azelőtti győzelmeire, míg hálószobájának mennyezetét személyes szimbóluma, a méh díszítette.

Az elbai Portoferraio levéltárában talált bútor-nyilvántartásokból aztán arra is fény derült, hogy szobája ennek ellenére igen kopár volt, és abban csak egy ágy és egy állótükör volt. A szakértők számára a restaurálás során az is világossá vált, hogy mivel a császárnak nem volt pénze drága tapétákra és drapériákra, Revelli úgy festette le a falakat, mintha azt drága kelmék és függönyök borítanák. Elmaradhatatlan volt viszont a mindig magával hordott tábori ágy, és az asztalait borító térképözön is.

A Mulini-palota homlokzata

Az épületek a császár távozása után magánkézbe kerültek, és csak 1938 óta számítanak múzeumnak. Azt azonban eddig is sokan kifogásolták, hogy azok belseje egyáltalán nem a Napóleon-kori enteriőrt tükrözte. A renoválást Dr. Roberta Martinelli vezette, aki a két villa bútorjegyzékének megtalálása után sikeresen intézte el, hogy Romano Prodi olasz miniszterelnök és Jacques Chirac, korábbi francia államfő intézkedjenek az egykori berendezési tárgyak felkutatása ügyében. A kutatónő ezen kívül több levelet is talált, amelyeket Napóleon a szigeten írt, és azok megvilágítják a császár érzékeny oldalát: a mindennapi élet irányítása mellett Bonaparte ugyanis a legszívesebben a kertekben sétálgatott és énekelgetett.

A teljes, 1,5 millió eurós restaurálással a tervek szerint 2014-re készülnének el, Napóleon érkezésének 200. évfordulójára. A helyiek támogatják az ötletet, mert reményeik szerint ez majd több turistát hoz a szigetre.