A brit hírszerzés kudarca volt Koppenhága bombázása
2007. április 23. 11:00
Egy angol kutató szerint 1807-ben Napóleon sikeresen csapta be a briteket, így csapataik - az iraki háború kezdetéhez hasonlóan - hamis hírszerzési adatok alapján lőtték szét Koppenhágát.
Korábban
A kutató Napóleon 1807-es levelezésének átlapozásakor bukkant rá arra a levélre, amelyet 1807. április 29-én a császár tengerészeti miniszterének, Denis Decrés-nek írt, és abban arra kérte, hogy tegyen úgy, mintha egy írországi invázióra készülne. Ezen felül a miniszter azt is feladatául kapta, hogy a pletykát terjessze el az ír emigránsok között. Bár a levelek a 19. század óta mindenki számára hozzáférhetőek, azokat még senki nem tanulmányozta megfelelően - mondja Munch-Petersen.
A brit ügynökök aztán Napóleon tervezett menetrendje szerint juttatták el a információt a londoni külügyminisztériumba, ahol megrémültek a lehetséges támadástól. A tervek szerint ugyanis a francia flotta Írország déli része ellen indult volna, míg a második lépcsőben Napóleon a dánok segítségével Észak-Írországot is elfoglalta volna. A britek ezért alig pár hét alatt összeszedték haderejüket, és 1807. augusztus 16-án megérkeztek Koppenhágába, hogy erővel törjék le a dán haditengerészetet. Az ágyúkat felállították a város körül, és három napig lőtték a civil lakosságot, amíg azok meg nem adták magukat.
A támadás mérföldkő volt a történelemben: ez volt ugyanis az első olyan tudatosan megtervezett akció, amikor a civil lakosság elleni katonai támadással akarták kikényszeríteni az ország haderejének megadását. Munch-Petersen szerint a támadásról az angolok a mai napig szeretnek szándékosan elfeledkezni. Szerinte a támadás körülményei hasonlatosak az Irak elleni háborúban felvonultatott bizonyítékok alapján végrehajtott invázióhoz, amelyet szintén kétséges hírszerzési adatok és a politikusok hiszékenysége miatt indítottak meg.
A könyv azt a régóta fennálló kérdést is tisztázza, hogy ki szivárogtatta ki az angoloknak Napóleon és I. Sándor cár békekötését. A találkozóra a Néva folyón került sor Tilsit mellett, és a legtöbb brit kutató eddig úgy gondolta, hogy egy angol kém hallgatta ki a tanácskozást. A könyvből viszont megtudhatjuk, hogy a szövetségkötés tényét egy orosz tábornok, Vaszilij Trubeckoj herceg küldte el az angol külügyminiszternek, George Canningnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap