Parancsra lett kurta Hitler bajusza
2007. május 8. 10:00
A történelem egyik leggonoszabb arcszőrzetét egy új kutatás szerint az első világháborús lövészárkokban alakították ki.
Korábban
Hitler egyik első világháborús bajtársának kiadatlan naplójából derül ki, hogy mi volt az oka a különleges választásnak - állítja Stefan Erndting történész, aki a Marbachi Levéltárban találta meg Alexander Moritz Frey `Der unbekannte Gefreite - persönliche Erinnerungen an Hitler` (Az ismeretlen közlegény - személyes emlékek Hitlerről) című - fiktív elemekkel kiszínezett - írását.
Az életrajzból kiderül, hogy bár Freynek baloldali érzelmei miatt 1933-ban távozni kellett az országból, mégsem tartotta Hitlert a háborúban gyávának, bár bátornak sem vélte, szerinte ugyanis a későbbi Führer egyszerűen egyikre sem volt hajlamos. Szerinte Adolf mindig készenlétben állt és feszülten várakozott, és csak magával volt elfoglalva. Ápolóként szolgálva Frey egyszer ellátta őt, amikor beteg volt, és kérte hogy keressen fel egy orvost is. Hitler azonban ezt nem tette meg, mondván nem venné jól ki magát, ha betegnek látnák a bajtársai.
Frey megörökítette, hogy amikor a britek mustárgázt kezdtek használni, a német gyalogságban bevezették a gázmaszkok használatát, amely azonban nem tette lehetővé a tömött porosz bajuszok viselését. Hitlernek ezért parancsba adták, hogy kurtítsa meg azt, hogy jól viselhesse a maszkot. Ha ezt a parancsot nem adták volna neki, akkor az is lehet, hogy ma Hitlerre egy nagybajuszú diktátorként emlékeznénk - állítja Frey. A könyvből végül azt is megtudhatjuk, hogy a háború befejezése után gyakran találkoztak Münchenben, ahol Hitlerék megpróbálták őt is beszervezni.
Az pedig már csak a történelem iróniája, hogy a későbbi diktátor hiába vágta le a nagy bajszot, a gáztámadást nem úszta meg: a háború vége előtt egy 1918-as támadás után időlegesen megvakulva került kórházba.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.