A mesterlövész vetett véget a túszejtésnek

Az ötnapig tartó túszdráma alatt a kollégium környékét lezárták. (A fénykép nem az események alatt, hanem 1974-ben készült. Kép forrása: Fortepan / UNATERV)

Öt napig tartotta fogja a lánykollégium lakóit a lopott fegyverrel behatoló két fiatal fiú. A párt számára is kellemetlen események az idősebb fiú halálával végződtek, megrázták az 1998-ban Civitas Fortissima díjjal kitüntetett várost.

Problémás fiatalok

A fiúknak – különösen az idősebb Andrásnak – már kisebb ügyek miatt volt dolguk a hatóságokkal, de a pártban nagyobb szerepet vállaló szüleik miatt nem kaptak komolyabb büntetést. András 1970-ben értékes könyveket lopott el a pannonhalmi apátságból, de ezeket apja visszavitte. A szobi-miskolci határőrkerület párttitkára minden befolyását bevethette, hogy fia más bűncselekményei miatt nem érje őket feljelentés.

Andrást, a későbbi beszámolók, munkakerülőnek írták le, aki se dolgozni, se tanulni nem akart. A túszejtés hátterében a pénzszerzés állt, nagyobb összegű váltságdíjat remélt, amivel Nyugaton tud majd szerencsét próbálni. Az ötletet a pár hónappal korábban lezajló tragikus müncheni túszdráma adta a fiúnak, aki öccsét is beavatta tervébe.

A világ legelterjedtebb gépkarabélya: az AK-47

1973. január 7-én húsz diáklányt ejtettek foglyul, akik közül öten az első éjszakán szöktek el és jelentették az eseményeket a hatóságoknak. A rendőrök behatolásakor még egy lány elmenekült, de tizennégyen az elbarikádozott ajtók mögött maradtak. Az öt napon át tartó dráma során még egy lány sikeresen kiszabadult, miután kiugrott az emeleti terem ablakából.

Sikertelen tárgyalások

Dr. Samu Isvtán a balassagyarmati kórház idegyógyász-főorvosa vállalta a hatóságok és a túszejtők közötti közvetítő szerepet. Miután a helyszínre érkező szülők sem tudták megadásra bírni a fiúkat, az főorvos javaslatára a testvérpár közötti feszültségek kiélezésével akartak véget vetni a túszdrámának. László többször beszélt a rendőrökkel telefonon és érezhető kétségei voltak az akciót illetően. A túszok későbbi beszámolói szerint is emberségesebben viselkedett. Bátyja agresszívan bánt a lányokkal, akiket nem engedett aludni, órákig térdeltette és többször halállal fenyegette őket. A tárgyalások során nem sikerült megegyezni a túszejtőkkel, akik az idő elteltével egyre feszültebbek voltak. Az épületet már az első naptól mesterlövészek vették körbe, a környező utcákat teljesen lezárták a forgalom elől. Január 12-én László lövéseket adott le a szemben lévő tanácsházára, de senkit sem sebesített meg. A túszdráma végül egy pillanat alatt ért véget: András váratlanul megjelent az ablakban és az egyik mesterlövés halálos sebet ejtett mellkasán. Öccsét a behatoló rendőrök tartóztatták le.

A kollégium épülete egy 1974-ben készült felvételen. (Kép forrása: Fortepan / UNATERV)

A túszdráma utórengései

Az események megrázták a várost. A lányokat alultáplált állapotban szállították kórházba, az orvosi vizsgálat szerint traumatikus élményeiknek hosszútávú hatásai lehetnek. Pintye Lászlóra a lehető legmagasabb büntetést szabták ki tizenöt év szabadságvesztésre ítélték.

Az első magyar túszdrámát többször is feldolgozták. 1989-ben Túsztörténet címmel mutatták be Gazdag Gyula filmjét. A Berencsi Attila főszereplésével készült alkotás rendszerkritikát is megfogalmazott.

Az 52 éve lezajlott eseményekkel kapcsolatban még több nyitott kérdés van és utórengése még érzékelhető Balassagyarmaton.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók