Elvehetik Hitler állampolgárságát
2007. március 13. 12:30
Történelmi bélyegétől szabadulna Braunschweig városa azzal, hogy odaítélése után 75 évvel megfosztanák Adolf Hitlert német állapolgárságától.
Korábban
A legismertebb német, Adolf Hitler valójában osztrák születésű volt, és német állampolgárságát csak 1932. február 26-án kapta meg, amikor Braunschweigben köztisztviselőnek nevezték ki. Erre főként azért volt szüksége, hogy indulhasson a pár héttel később tartott elnökválasztáson.
Sokan azonban Braunschweig történelmi bűnét látják abban, hogy Hitler hatalomra juthatott. `A várost korábban sokszor bélyegezték meg azért, mert Hitler itt kapta meg az állampolgárságát` - nyilatkozta Isolde Saalman képviselő a The Times-nak, aki szerint azonban a városnak akkor szociáldemokrata vezetése volt, és az állampolgárságot az akkor még hasonló nevet viselő tartomány - a háború óta Alsó-Szászország - adományozta Hitlernek. Szerinte egy megoldás segíthetne a kérdés rendezésében: a tartománynak el kell magát határolnia jogelődje döntésétől, így mentesülhetne a teher alól. A helyi konzervatív kormányzat azonban egyáltalán nem szimpatizált az ötlettel, szóvivőjük elmondta, hogy `ebben az esetben úgy tűnne, mintha megtagadnák a felelősséget a múltban elkövetett bűneikért`.
Állampolgárságának visszavonása a döntés 75. évfordulója kapcsán merült fel. A precedens sokak szerint az lehet az ügyben, ahogy Braunschweig és más német városok a háború után a náci vezetőket megfosztották díszpolgári címeiktől, így Hitler állampolgárságát is ugyanígy visszavehetnék.
A jogászok azonban ezt nem tartják kivitelezhetőnek: a német alkotmány ugyanis nem engedi meg, hogy valakit úgy fosszanak meg állampolgárságától, hogy az hontalanná váljon. Hitler esetében pedig ez a helyzet következne be, mivel ő 1925-ben lemondott osztrák állampolgárságáról, így 1932-ig hontalan volt - írta a The Times.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete tegnap
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során tegnap
- tegnap
- Kiváló hatalomtechnikus volt, de a túlerővel nem bírt Harold Godwinson tegnap
- Kezdetben megrémítette a nagyközönséget Wilhelm Conrad Röntgen fantasztikus találmánya tegnap
- Közös kincsünk lehet a Hold tegnap
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről tegnap
- Bűvös számot produkált a Nemzeti Múzeum elbűvölő kiállítása tegnap