A Nagy-Izraelről álmodott a militáns miniszterelnök
2007. március 9. 17:00
Mozgalmas élete során volt szovjet táborlakó, militáns cionista, végül Nobel-békedíjas politikus - nem csoda, ha megítélése máig ellentmondásos.
Korábban
A katonai agressziótól a politikai pályáig
Begin 1913. augusztus 16-án született az akkor még Oroszországhoz (1921 után Lengyelországhoz) tartozó Breszt-Litovszkban. Tizenöt évesen lett tagja a palesztinai zsidó állam erőszakos megteremtését célul kitűző Betar mozgalomnak. Varsóban elvégezte a jogot, de soha nem praktizált, inkább politizált. 1937-ben, még a vén kontinensen került először összeütközésbe a britekkel: a varsói brit nagykövetség előtt őrizetbe vették, mert Nagy-Britannia palesztinai politikája ellen tiltakozó tüntetést szervezett.
Ariel Sharonnal, 1967 |
Leszerelésekor már a szélsőséges Irgun Cvai Legumi fegyveres szervezet vezetője volt, amely az arabok és a palesztinai brit hatóságok ellen hajtott végre terrorakciókat. Az általuk támogatott, hasonlóan szélsőséges szervezet, a Stern Brigádok Deir Jaszin vezetésével 1946 júliusában levegőbe röpítette a brit tisztekkel teli jeruzsálemi Dávid Király szállodát, később pedig nyilvánosan felakasztott két brit őrmestert. Begin fejére a britek 10 ezer font vérdíjat tűztek ki, de nem tudták elfogni. Az Irgun az arabok ellen is hasonló módszereket alkalmazott, 1948 áprilisában 250 palesztint mészároltak le Jeruzsálem közelében egy településen, menekültáradatot indítva el.
Begin az incidens után szélsőjobboldali pártot alapított Herut néven. Mivel múltja miatt szalonképtelennek számított, sokáig inkább demagóg népvezérnek, mint igazi politikusnak tartották. Ő maga ugyan a kezdetektől képviselő volt, de pártja sorozatban nyolc választást vesztett el. Begin 1967-ben bekerült a nemzeti egységkormányba, ahol három évig volt tárca nélküli miniszter.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.