Jazz, a hidegháború titkos fegyvere
2007. február 8. 11:00
Az 1989-90-ben megbukott rendszerek kultúrpolitikusai évtizedeken át a nyugati imperializmus fellazító propagandájának eszközét látták a dzsesszben
Korábban
Penny von Eschen, a Michigan állami egyetem történész professzora legújabb könyvében azt fejtette ki, hogy a dzsessz a lélektani hadviselés igencsak tudatosan használt fegyvere volt a hidegháború idején. Szerinte ugyanis Adam Clayton Powell afro-amerikai kongresszusi képviselő fejéből pattant ki az ötlet, hogy a dzsessz az amerikai életforma és a nyugati demokrácia népszerűsítésének kiváló eszköze lehet.
Von Eschen "Satchmo Blows Up The World - Jazz Ambassadors Play The Cold War" (Satchmo szétfújja a világrendet - A dzsessz nagyjai a hidegháborúban) című kötete szerint a haarlemi képviselő 1955-ben javasolta, hogy a szovjet civilizáció felsőbbrendűségét hirdető Bolsoj Balett, vagy éppen a kiváló orosz muzsikusok, például David Oistrach hegedűművésszel szemben a legeredetibb amerikai kulturális formát, a dzsesszzenét kellene hadrendbe állítani a világrendszerek kultúrharcában.
A kormány rögtön fel is karolta az ötletet, és a műfaj élő klasszikusainak állami pénzen szerveztek turnékat a vasfüggöny mögé - így adott koncertet például Satchmo, azaz Louis Amstrong 1965-ben a dugig megtelt budapesti Népstadionban -, illetve a harmadik világban, a gyarmati uralom alól felszabadult országokban, amelyeket mindkét szuperhatalom igyekezett a maga oldalára állítani. A CIA felügyelete alatt működő rádióállomások, az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió is hasonló megfontolásból sugároztak szinte állandóan a korabeli magyar szóhasználat szerint "modern tánczenét", azaz dzsesszt.
A hatás nem is maradt el: Penny von Eschen, az afro-amerikai kultúra szakértője szerint az Amerika Hangja dzsesszműsorait legalább 30 millióan hallgatták, aminek egészen furcsa következményei is voltak: Dave Brubeck zongorista-zeneszerző például elképedve tapasztalta szovjet koncertkörútja során, hogy mindenki a műsorvezető, Willis Conover hanghordozását utánozza.
Miközben a jellemzően afro-amerikai dzsessz-sztárok Kelet-Európában, a Szovjetunióban vagy a harmadik világban koncerteztek, otthon még korántsem ért véget a polgárjogi mozgalom az afro-amerikaiak egyenjogúságért. A zenészek a Der Spiegel című német hírmagazin internetes kiadásában kedden megjelent könyvismertetés szerint így sajátos kétfrontos harcra kényszerültek: a vasfüggöny túloldalán az amerikai kultúra nagyságát hirdették, hazájukban pedig az afro-amerikaiak jogaiért küzdöttek.
Amint Dizzy Gillespie, a legendás trombitás mondta: "Szívesen képviselem Amerikát, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy egyetértenék a hivatalos Amerika rasszista politikájával."
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
