Megmentik az ír csatatereket
2007. február 5. 12:30
Az ír kormányzat átfogó tanulmányt készít az országban található csatamezőkről, ahol egykor ír, brit, francia, spanyol és más európai katonák harcoltak.
Korábban
Roche a program bejelentésekor |
A további pusztításokat elkerülendő az ír kormányzat elhatározta, hogy örökségi védelem alá vonják az egykori csatatereket. "A közvéleményt ugyanis mindig érdekelték a hadi vitézségről, a csatamezőkön lezajlott drámai sikerekről és szégyenletes vereségekről szóló történetek. Az új kezdeményezés keretében felkutatjuk az ír történelem és az ír föld csatatereit, történelmi és régészeti hátterüket" - mondta el Dick Roche, környezetvédelmi miniszter.
A kétéves kutatás során Írország 26 megyéjéből húszat vizsgálnak majd meg, ahol a legtöbb helyszín az írek és a gyarmatosító angol csapatok közötti összecsapások emlékét őrzi, de van olyan is, ahol francia és spanyol expedíciós haderők harcoltak. "A csatamezők fontos topográfiai és régészeti adatokat szolgáltathatnak, amelyek révén jobban megismerhetjük és megérthetjük az ír történelem jelentős eseményeit" - mondja Roche.
Az ír kormány a kutatást szeretné az egész szigetre kiterjeszteni, ezért Roche a hadtörténészekből, régészekből és térképészekből álló kutatócsoportba meghívta az északír protestáns közösség képviselőit is. A protestáns Angliától 1920-ban függetlenedett, többségében római katolikus Írország kormánya és Nagy-Britannia vezetői ezzel végre megpróbálnak véget vetni azoknak a történelmi vitáknak is, amelyek máig elválasztják a brit területeket és Észak-Írországot.
A 17. századi Európa politikai és vallási széttagoltságát szimbolizáló boyne-i csatát a protestánsok "Emlékezz 1690-re!" felkiáltással a mai napig büszkén ünneplik. A katolikusok azonban nem ilyen boldogok, hisz ez az ütközet számukra vereséget és hanyatlást jelentett. 1690. július 11-én a Boyne folyó melletti csatában a protestáns Orániai Vilmos legyőzte II. Jakab katolikus uralkodót. Vilmos 36 ezer fős serege, amely angol, holland, francia, skót, dán, német és ulsteri protestáns katonákból állt, Jakab 25 ezer katolikus írt és 7000 franciát számláló hada felett aratott győzelmet. A vereség után Jakab Franciaországba menekült, Vilmos serege pedig átvette az ellenőrzést Dublin és Írország délkeleti része felett. A győzelem tiszteletére a protestáns Orániai Rend minden évben - sokszor erőszakba és botrányba fulladó - felvonulást szervez július 12-én. |
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyesült Államok
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója
- Annyira elégedetlen volt, hogy széttépte első New York-i szerződését Maria Callas
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét tegnap
- A Bánk bánt is színre viszik az Aradi Magyar Napokon tegnap
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell tegnap
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét tegnap
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön 2024.09.18.
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix 2024.09.18.
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence 2024.09.18.