Pannóniával kereskedtek a nógrádi germánok

Bronzkori gazdálkodók nyomában

Tavaly már beszámoltunk a Szurdokpüspökiben végzett feltárásról. A mostanra befejezett ásatás végével a régészek végre képet alkothatnak a történelem során itt megtelepedett népekről.

A lelőhelyen az eddig ismert első megtelepedők kb. 5300 éve, a késői rézkor elején érkeztek, hogy birtokukba vegyék a mai Szurdokpüspöki határát. E korszakra keltezhető egy hatalmas, oszlopszerkezetes, kettős, keskeny körárokkal körülvett házrészlet. Az épületen kívül feltárt gödrökben főként edények összetört darabjait, az elfogyasztott állatok (főként szarvasmarha és sertés) csontjait és néhány esetben kőeszközöket lehetett találni. Különleges darabnak számít egy kis méretű, agyagból készített kocsimodell kereke, mely szintén egy gödörből került elő. Hasonló, ám ép modellek Budakalászról és Szigetszentmártonból ismeretesek. Ezek a négykerekű kocsik első európai bizonyítékai.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

Nagyjából 300-400 évvel később, vagyis 5000 éve újabb közösség alakította ki faluját, ám ők már komolyabb erődítéssel, 2-2,5 méter mély árokkal vették körül településüket. Az árkokban egykoron kb. 60 centis víz állt és a lakók rendszeresen tisztíthatták, csak néha hajíthattak bele egy-egy csontot. A külső árok felhagyása után, de még a teljes betemetődés előtt, egy feltehetőleg összekötözött egyént dobtak az árokba.

A középső bronzkorban újabb embercsoport telepedett le az akkor lakatlan tájon, és ők már hosszabb időszakot töltöttek itt. Házaik nyomait sajnos nem sikerült megtalálni, de a hulladékokkal teli gödreik gazdag leletanyaggal - edények, kőből pattintott nyílhegyek, agancsból faragott zabla-oldaltagok - örvendeztették meg a régészeket.

A középső bronzkor végén (kb. 3500 éve) az ún. halomsíros kultúra használta temetőnek e vidéket. Az egyik sírban három személyt helyeztek végső nyugalomra: valószínűleg egy anyát két gyermekével. Ez a család fontos posztot tölthetett be a közösség életében, mivel gazdag mellékletekkel látták el őket a túlvilági létre. Bronzból készült dísztűket, tőrpengét, bronz karpereceket és gyűrűket raktak az elhunytak mellé, illetve a nagyobbik gyermeket egy borostyángyöngyökből álló nyaklánccal hantolták el. A legkisebb gyermek jobb fülében arany fülbevalót is hordott. A temető felhagyása után ismét elnéptelenedett a tájék, majd a preszkíta korban létesült egy újabb település, melynek csak néhány gödre esett a feltárt területre. A szarmaták megtelepedését csak két gödör igazolja.

1. Bronzkori gazdálkodók nyomában
2. A nógrádi germánok hagyatéka