2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A tálib Buddha-romboláshoz hasonlítják az iráni gátépítést

2006. november 29. 12:30

A Perszepolisztól, az ókori Perzsia fővárosától 60 km távolságra fekvő Sivand-gát Irán egyik legvitatottabb fejlesztési projektje. Az előzetes feltárások során ugyanis több mint 100 fontos lelőhely kerülhet víz alá.

Veszélyben az ókori palota

2003-ban az ENSZ felhívást intézett a régészekhez, hogy még a gát árterének feltöltése előtt tárják fel és írják össze a Bolaghi-völgyben fellelhető történelmi emlékeket. Azóta iráni és nemzetközi régészcsoportok végzik a történelmi leletek feltárását, amelyek között kőből épült csatornák, 4000 éves fémkohókként használt üregek és ókori temetők találhatók. Míg az iráni illetékesek lebecsülik a lelőhelyek jelentőségét, a régészek és aktivisták még több időt kérnek a leletek megmentésére. Állításuk szerint a lelőhelyek rengeteg információt nyújtanak Irán múltjáról. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a gát feltöltése miatt a közeli Paszargadot is elöntheti a víz, és néhányan a projektet egyenesen a bámijáni Buddha-szobrok elpusztításához hasonlítják.

Paszargad és az épülő gát helyszíne

Az illetékesek szerint a Sivand-gát megnyitását éppen a történelmi emlékek fontossága miatt halasztották el már egy évvel, a gazdasági fontosság miatt viszont minél hamarabb be kell fejezni a gát építését. Így a régészeknek csak pár hónapjuk marad  arra, hogy feltárják és dokumentálják a történelmi leleteket, mielőtt a víz végleg elpusztítja vagy hozzáférhetetlenné teszi azokat.

Maziar Kazemi, az Iráni Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (IKÖH) alá tartozó Takht-e Jamshid (Perszepolisz) történelmi műemlék igazgatója szerint Paszargadot, amely 2004 óta az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel, nem veszélyezteti a gátépítés, mivel "a víz maximum a tengerszint feletti 1830 méter magasságig ér majd, Paszargad pedig 1850 m magasságban található. Az elárasztott terület 9 kilométerre fekszik a romvárostól, ami azt jelenti, hogy a Sivand-gát nem jelent veszélyt Pasargadra és környékére" - mondta Kazemi. Ennek ellenére még nem világos, hogy a gát okozta nedvesség mennyiben fogja érinteni Paszargadot, amely az ókori iráni civilizáció kiemelkedő emléke.

Pirossal jelöltük Paszargad romjait, míg sárgával a leendő gát helyét 

Kazemi szerint a kutatók már megvizsgálták a nedvesség lehetséges hatásait. "Ezt a gátat már a Dorudzand- és a Molasadra-gáttal együtt be kellett volna fejezni. A Dorudzand-gát jelenleg is működik, és a megépítése óta eltelt 27-28 évben semmi jel nem mutatott arra, hogy a térségben megnövekedett nedvesség a környezet pusztulásához vezetett volna. Ami Paszargadot illeti, építésének idején (közel 3000 évvel ezelőtt) a közelben folyt a Polvár folyó, amelyet a helyi kertek öntözésére használtak. Ezek a kertek pedig csodálatosak voltak."

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár