2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Keresett szó   
Címke szerint
Dátum és között
Keresési feltételek:
Címke: Múlt-kor magazin 2016/tavasz
15 találat
[1]

Diktátorfeleségek – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma

[2016.03.11. 18:00] Hírek

Minden sikeres férfi mögött áll egy nagyszerű nő – tartja a mondás, amely alól országokat és diktatúrákat irányító kemény kezű vezetők sem jelentettek kivételt. Mi a közös Kádár, Ceauşescu, Hitler, Mussolini, Sztálin, Mao Ce-tung és Kadhafi feleségében? Kiderül tavaszi számunkból.

[2]

Főszerkesztői köszöntő

[2016.02.10. 12:55] Történelmi Magazin

[3]

Pillantás a szoknya alá

[2016.02.10. 12:53] Történelmi Magazin

Első pillantásra csak az tűnik fel, hogy egy rózsaszín ruhás lány – hiszen ki más is ülhetne a hintán, mint egy kislány – világos színű, felhőszerű foltként lebeg a zöldes-kékes tájban, amely elsőre ugyancsak felhőszerű, habos foltok formájában fogja körbe a hintázó alakját. Szinte halljuk a madárcsicsergést, amikor közelebb hajolunk a képhez, hogy jobban megszemlélhessük, mi is van rajta.

[4]

A karibi vudu mészáros

[2016.02.10. 12:51] Történelmi Magazin

„Mi Docunk, ki örök időkre a Nemzeti Palotában vagy, szenteltessék meg a Te neved a jelen és a jövő nemzedékei által. Legyen meg a Te akaratod, amint Part-au-Prince-ben, úgy vidéken is. A mi új Haitinket add meg nekünk ma, és soha ne bocsáss meg a hontalanoknak, akik minden nap rágalmat szórnak országunkra. Vidd őket kísértésbe, és ne szabadíts meg őket a gonosztól. Ámen.” A haiti iskolások minden reggel ezzel a félelmetesen abszurd Miatyánk-parafrázissal indították a napot François „Papa Doc” Duvalier rémuralma idején. Hogyan lett az elismert és köztiszteletben álló orvosból néhány év alatt az egész országot rettegésben tartó diktátor, akitől még közeli szövetségesei is féltek?

[5]

„Akarom, tudd, mi a fene van velem”

[2016.02.10. 12:12] Történelmi Magazin

Tamáska Mária és Kádár János több mint negyven éven át éltek együtt, 1949-ben kötöttek házasságot. Kádár János ekkor belügyminiszter volt, Tamáska Mária pedig az államvédelem kötelékében mint „levélfelbontó” tevékenykedett. Ahogy Tamáska Mária egy interjúban felidézte, gyermekkoruk óta ismer(het)ték egymást, hiszen ugyanabba az elemi iskolába jártak a Cukor utcába. Csermanek János természetesen a fiú-, Tamáska Mária pedig a leányiskolába. Tamáska Mária 1912. április 8-án született, tehát ugyanabban az évben, mint a férje; másfél hónappal volt idősebb Kádárnál. 1944-ben ismerte meg a kommunista mozgalmárt, aki albérlőként költözött Róna Ottóhoz – Tamáska Mária az ő felesége volt ekkor. (Kádár és Róna között a későbbiekben is baráti volt a viszony. Mindhárman a maroknyi illegális kommunista mozgalom tagjai voltak.) János és Mária 1949. július 19-én házasodtak össze, két tanú, Kovács István, az MDP Központi vezetőségének titkára és Péter Gábor, az államvédelem vezetője előtt.

[6]

"Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot"

[2016.02.10. 12:10] Történelmi Magazin

Kitörölhetetlen nyomot hagyott országa kollektív emlékezetére Elena Ceauşescu. A román kommunista pártvezető, Nicolae Ceauşescu felesége sokak szerint megtestesítette az 1989-ben megdöntött rendszer összes negatív vonását. Egyes visszaemlékezők (például a híres Ion Mihai Pacepa volt kémfőnök) és elemzők neki tulajdonítják a személyi kultusz csúcsra futtatását, a tudományos élet erkölcsi rombolását, a katasztrofális politikai és gazdasági döntések sorozatát: egyszóval a Ceauşescu-rendszer végzetes eltávolodását a szovjet típusú egypártrendszertől e szultanisztikus módon működő családi diktatúra felé.

[7]

Magyar filmek vörös szőnyegen

[2016.02.10. 11:29] Történelmi Magazin

Legsikeresebb filmjeimmel – mondjuk, azért, hogy a dolgok egyensúlyban legyenek (a Mérleg jegyében születtem) – tanulságokkal járó nagy arculcsapások jártak. (A többivel kisebbek, valamennyi mindegyikkel.) Sebaj, kárpótolt értük a sok jó, amit köszönhetek nekik. A nagy pofonokról szoktak kérdezni, külön-külön interjúkban már sokszor beszéltem róluk. Most itt az alkalom, hogy részletesen elmeséljem ezeket a történeteket, és együtt, mert úgy többet árulnak el az elmúlt korról. 

[8]

A fekete halál bosszúja

[2016.02.10. 11:26] Történelmi Magazin

Tífusszal befecskendezett zsemlék, pestises gabonával ellátott lakosság és kolerával fertőzött kutyák. A kínai nép a második világháború során efféle borzalmak sorozatát élte át. A japán hadsereg már 1937 decemberében, a Nanking elfoglalásakor véghezvitt könyörtelen mészárlással jelezte, hogy nem ismer kegyelmet, ha a hatalmas ország alsóbbrendűnek tekintett lakosainak a megszégyenítéséről és félreállításáról van szó. A kínaiak szenvedéseit tetézte, hogy az 1941-42-ben pusztító aszály miatt éhínség söpört végig az országon, és mintha ez sem lett volna elég, a császári csapatok biológiai fegyvereket is bevetettek ellenük. A genfi és hágai konvenciót megszegve többek között pestis, tífusz és más betegségek baktériumait terjesztették Mandzsúriában és Kelet-Kína tartományaiban. A biológiai fegyverek bevetésének mértéke az 1942 áprilisában Tokió ellen végrehajtott első amerikai bombázást követően, a kínaiak ellen indított megtorló akciók során hágott a tetőfokára.

[9]

Hét zsarnok kivégzése 

[2016.02.09. 12:47] Történelmi Magazin

Egy-egy kivégzés mindig hatalmas „médiaeseménynek” számított, így volt ez az ókortól kezdve napjainkig. És ha nem a nép egyszerű fiát, hanem az ország vezetőjét állították a bitófa alá vagy a kivégzőosztag elé, az még nagyobb érdeklődést és visszhangot keltett. Olykor azonban nem a nagy nyilvánosság előtt zajlott az „igazságszolgáltatás”, ilyenkor ezek titkait sokáig csupán egy nyirkos pince vagy egy sötét folyosó őrizte.

[10]

Az ádándi Csapody-kastély

[2016.02.09. 12:45] Történelmi Magazin

A Balaton nyüzsgő déli partjától alig pár kilométerre délre fekszik egy csendes kis falu, Ádánd, amelynek külön érdekessége, hogy a település szélén kanyargó domboldal löszfalában kényszerből kivájt barlanglakások maradványai találhatók. Nem olyan régen még sok barlanglakás „működött” itt, múltjuk a török időkig nyúlt vissza. A könnyen, akár csákánnyal is kifaragható barlangokat félköríves bejárattal készítették, és a filoxérajárványig sokat borospinceként használtak.
Az egykori római hadiút menti falut már a XIII. században lakott településként említik. Területe a XV. század közepén került a Perneszi családhoz. A török korban elpusztult, majd a tulajdonosok visszaköltözése és számos birtokper után a XVIII. század közepén végre fejlődésnek indult a település. Az élet akkor sem volt túl zajos a falun belül, ugyanakkor a körülötte elterülő sűrű nádasban bujdosó kurucok találtak menedéket, de tanyáztak ott gyakran betyárok is. Utóbbiak a falu emlékezetében olyan tisztességes és becsületes emberekként őrződtek meg, mint ahogy a sherwoodiakéban Robin Hood; a betyárok jó kapcsolatban voltak a falu szegény parasztjaival, tisztelték, megbecsülték és néha támogatták a szegény dolgos embereket.

[11]

Magyar írók az első világháborúban

[2016.02.09. 12:37] Történelmi Magazin

Az első világháború magyar irodalmának alkotásai rendkívül sokszínűek: találhatunk közöttük a háború történéseitől kataklizmát váró jóslatokat, hazafias buzdító, lelkesítő szövegeket, a borzalmak közepette a lélek apró rezdüléseit figyelő elmélkedéseket, az emberi veszteségek miatt moralizáló írásokat, szociográfusi pontossággal jegyzett riportokat, rezignált elemzéseket, bölcs jóslatokat és mindezeket parodizáló műveket is. Szépíróink közül többen is teljesítettek a fronton szolgálatot; haditudósító volt például Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc, s mi több: az ő első felesége, Vészi Margit is. Balázs Béla, Hamvas Béla, Szép Ernő és Tersánszky Józsi Jenő eleinte önkéntes honvédként vett részt a harcokban, Sík Sándor tábori lelkészként szolgált, Csáth Gézát pedig rövid ideig katonaorvosként foglalkoztatták, de besorozták Gyóni Gézát, Tamási Áront és Karinthy Frigyest is. 

[12]

Szeretőből egynapos feleség

[2016.02.09. 12:32] Történelmi Magazin

A történeti emlékezet a Harmadik Birodalom egyik emblematikus figurájává tette, miközben 1933 és 1945 között a németek azt sem tudták, hogy él. Még a náci párt soraiban is állandóan folyt a találgatás, ki is a Hitler közelében fel-felbukkanó ifjú hölgy. Valóban az a gyermeteg, jelentéktelen figura volt, akinek az utókor nagyobb része tartja, és akit csak Hitler „árnyékaként” értelmezhetünk, vagy mégis fontosabb szerepet töltött be? Élete és cselekedetei értelmezhetőek-e a kor lenyomataiként? Ki volt valójában Eva Braun?

[13]

Elvárt hódolatok

[2016.02.09. 12:00] Történelmi Magazin

A sztálinista rendszer és magyarországi változata szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott. Sztálin személyiségének, cselekedeteinek, illetve az ezek mögött rejlő motivációinak elemzése a történeti szakirodalomban nem új keletű, a művek többsége azonban a Szovjetunió történelme kapcsán vizsgálja a diktátort, és nem fordítva. Pedig Sztálin magánélete, családi kapcsolatai és házasságai története sok mindenre magyarázatot ad.

[14]

„Ne hidd, hogy vak vagy bolond voltam”

[2016.02.09. 11:42] Történelmi Magazin

Ha a két háború közötti Olaszországban valaki kimondta ezt a nevet, donna Rachele, nemigen akadt, aki ne tudta volna, kit is illet ez a tiszteletet parancsoló elnevezés. Az öt gyermeket felnevelő egyszerű asszony soha nem vágyott többre, mint szerető férjre és családra. Ha lehetett, kerülte a feltűnést, a nagyszabású, hangos rendezvényeket. Inkább a családi ünnepeket, a kirándulásokat, a vidéken együtt töltött nyugodt piknikezéseket érezte a magáénak, mint a nagyváros forgatagát és a számára is egyre gyorsabbá váló világot. Férje, Benito Mussolini politikai csillaga azonban látványosan és megállíthatatlanul emelkedett, így az effajta kellemetlenségeket egyre kevésbé lehetett elkerülni.

[15]

Bűntelen vagy büntetlen?

[2016.02.09. 11:40] Történelmi Magazin

„A kormány átalakítását tervszerűen hajtottuk végre. A kezdeményező a kommunista párt volt: első lépésként a sajtóban megbírálta – teljesen szakmai szempontból – az egyik kommunista minisztert, a közlekedés- és kereskedelemügyi minisztert, mire másnap, a pártvezetőség határozata alapján ez az elvtárs lemondott. Így mutattak példát a kommunisták” – számolt be 1945 augusztusában a magyar kommunisták második embere (nem mellesleg a lemondatott közlekedési miniszter helyére beült) Gerő Ernő egy bizalmas moszkvai eszmecserén elvtársainak. A Szovjet Kommunista Párt nemzetközi tájékoztató osztályán tartott szűk körű tapasztalatcserén Gerő ismertette azokat a praktikákat, amelyekkel úgymond biztosították a horthysta tábornok, dálnoki Miklós Béla miniszterelnök irányította Ideiglenes Nemzeti Kormányban „a demokratikus erők többségét”. Vagyis megalakulása után fél évvel a 12 fős kabinet felét, mint mondta, „különösebb lárma nélkül” lecserélték.
Lárma nélkülinek ugyan aligha nevezhető a közellátási miniszter, vitéz Faragho Gábor furmányos eltávolítása, vele kapcsolatban azonban sokkal inkább az a meglepő, hogy egyáltalán miniszter lehetett a „felszabadult” Magyarországon, ahelyett, hogy az 1944-es deportálási akciót végrehajtó csendőrség altábornagyi rangú katonai felügyelőjét a vádlottak padjára ültették volna.

Bezár