Ismét látható Lenin szénakunyhója
2006. augusztus 1. 12:51
Másfél évtizedes szünet után ismét felépítették Lenin szénakunyhóját a Szentpétervár melletti Razlivban, ahol az orosz sajtó szerint már egy Leninland létrehozását fontolgatják.
A razlivi kunyhó valóságos kegyhelynek, az egyik legjelentősebb lenini szentélynek számított az egykori Szovjetunióban. A bolsevik forradalom vezére 1917 viharos nyarán töltött el itt szűk egy hónapot, amikor az Ideiglenes Kormány azzal vádolta meg, hogy valójában Németország fizetett ügynöke, és ezért elfogató parancsot adott ki ellene. A razlivi tisztáson Lenin nemcsak a felhőkben támadó szúnyogokkal hadakozott és a vele együtt rejtőzködő Alekszandr Zinovjevvel vitatkozott a fegyveres felkelés szükségességéről, hanem jórészt itt írta meg az Állam és forradalom című munkáját, amelyet aztán egy ideig a világ egyhatodán tanítottak ideológiai alapműként, a proletár forradalom tudományos elméleteként.
1991-ben a leningrádi városi tanács lemondott a razlivi múzeumról, a helyi tanácsnak pedig nem volt pénze arra, hogy minden évben újra megépítse a lenini szalmakunyhót. Tavaly már elhatározták a kunyhó felállítását, de a terv füstbe ment: ismeretlen személyek felgyújtották az elkészítéséhez összegyűjtött szénát. Az idén már jobban vigyáztak, s a kunyhó pont akkora készült el, amikor a legfejlettebb kapitalista államok vezetői Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására tanácskozásra gyűltek össze Szentpéterváron.
A kunyhó hivatalos megnyitását természetesen akkorra időzítették, amikor George Bush és a többiek már elutaztak Oroszországból. A megnyitón külön hangsúlyozták, hogy az új múzeum nem a bolsevik forradalom vezérének emlékét hivatott ápolni, hanem az orosz fiatalokat akarja a történelemmel megismertetni. Így a kunyhó melletti pavilonban látható kiállítás hivatalos címe: Történelmi dráma 1917 tavasza és ősze között.
A történelmi tárlat összeállítója igazán avatott személy, Vlagyimir Korotkov volt. 1964-ben ő készítette el ugyanitt az első Lenin-kiállítás anyagát, s munkáját a párt annyira dicséretesnek találta, hogy ezt követően ő rendezte be az országban a legtöbb Lenin-múzeumot. Ezekből egyébként az egykori Szovjetunió városaiban több száz volt, az állandó Lenin emlékkiállítások száma több ezerre rúgott. A múzeumokból mára alig harminc maradt, ezeket mintegy félmillió látogató keresi fel évente.
Az orosz sajtó szerint a razlivi szénakunyhó nem is múzeum lesz, hanem szovjet szoborparkkal és a szovjet idők más emlékeivel kiegészülve egyfajta Leninlandként a külföldi turistáknak szolgál majd bolsevik látványossággal.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- 10 érdekesség a Vöröskeresztről 10:09
- Kortárs ékszerekkel bővült a tél legsikeresebb tárlata a Magyar Nemzeti Múzeumban 10:05
- Filmjeiben a visszafogott előkelőséget testesítette meg Audrey Hepburn 08:20
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap