A női uralkodók nagyobb valószínűséggel háborúztak, mint férfi társaik
2019. november 16. 12:31 Múlt-kor
Amennyiben egy ország trónján nő ült az újkor évszázadaiban, egy új kutatás szerint jóval nagyobb esély volt arra, hogy háborúba keveredik az adott állam. Az amerikai felmérés szerint 39 százalékponttal nagyobb valószínűséggel jelentett államközi összecsapást a női országlás. Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy ekkor nagyobb eséllyel is bővültek az országhatárok, mint a férfiak regnálása esetében.
Korábban
Gyakran mondogatjuk, hogyha az országok élén egytől egyig nők ülnének, illetve ültek volna egykoron, nem lennének háborúk, béke honolna, és a múlt sem lenne telis-tele véres háborúzások emlékeivel. Az alapvető elgondolás ugyanis az, hogy a szebbik nem képviselői kevésbé harciasok a férfiakhoz képest. A királynők esetében azonban ez az állítás biztosan nem állja meg a helyét egy tanulmány szerint.
A Chicagói Egyetem és a virginiai College of William & Mary kutatói górcső alá vették az 1480-1913 közötti időszakot, hogy megnézzék, valóban békésebbek voltak-e azon évtizedek, amikor egy-egy államot nők irányítottak. Elsősorban Európában néztek körül, egészen pontosan 18 ország 193 uralkodójának regnálási időszakát vették elemzés alá.
Ezen monarchák közé bekerült az Anglia nagyhatalmi alapjait megteremtő, 1588-ban a spanyol Armadát is legyőző I. Erzsébet angol királynő, az orosz birodalmat felvirágoztató Nagy Katalin cárnő, de Kasztíliai Izabella is, akinek köszönhetően létrejött a gyarmatosításban és a világ addig ismeretlen részeinek meghódításában jeleskedő Spanyol Királyság.
A kutatók megállapították, hogy amennyiben egykoron egy államalakulat élén nő állt, valószínűbb volt, hogy ezen ország részt vett egy fegyveres konfliktusban, mintha egy férfi vezette volna. Egészen pontosan 39 százalékponttal volt nagyobb ennek az esélye. Sőt, a királynők nagyobb valószínűséggel foglalták el az általuk megtámadott földterületet, mint férfi társaik.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
Ennek egyik okaként gyakran megemlítik, hogy a régmúlt világ férfiak dominálta társadalmában úgy vélték, a nők nem a trónra valók, ugyanis a gyengeséget szimbolizálták. Egy nő által kormányzott, vagyis – mint vélték –„sebezhetőbb” területet ennek köszönhetően nagyobb valószínűséggel támadta meg az ellenség. Ugyanakkor az elv fordítva is igaz lehetett. Mivel a királynők bizonyítani akarták rátermettségüket, ők maguk is gyakrabban indították meg seregeiket szomszédjaik felé. A tanulmány szerzői igyekeznek megcáfolni ez utóbbit, a női uralkodók ugyanis nem csupán a regnálásuk elején küldték harcba csapataikat – jelezve tettrekészségüket –, hanem uralkodási idejük legkülönbözőbb pontjain.
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a női uralkodók vérszomjasabbak lettek volna a másik nem képviselőinél, csupán azt jelzi, hogy a férfiak dominálta világban sokszor kénytelenek voltak háborús hajlandóságuk kifejezésére. A tanulmány azt követően íródott, hogy Steven Pinker kanadai író az állította, a világ összes háborúját és népirtását a férfiak tervezték. Érdemes megemlíteni Francis Fukuyama amerikai író álláspontját is, miszerint a női uralkodók arányának elmúlt évtizedekben történő gyarapodása a béke növekedéséhez vezetett szerte a világon.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![Múlt-kor magazin 2022/tél](/ih0Ax/label/.cut-640x400/844.jpg)
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap