A brit haderő mellett a himlőt is le kellett győznie George Washington seregének
2020. április 20. 17:54 Múlt-kor
Amikor Nagy-Britannia amerikai gyarmatainak lakói fellázadtak az anyaország ellen, hamar egy másik, láthatatlan ellenségbe ütköztek, amely a teljes Kontinentális Hadseregük megsemmisítésével fenyegetett: a rendkívül ragályos fekete himlőbe.
Korábban
Védtelen sereg
A függetlenségért harcolók szerencséjére a sereg vezére, George Washington tábornok ismerte a betegséget, és – a Kontinentális Kongresszus ellenállásával szemben is – az akkoriban elérhető tudományosan megalapozott intézkedések mellett döntött, amivel valószínűleg a korai totális vereségtől mentette meg a hadsereget.
Washington bölcsessége a himlővel kapcsolatos személyes tapasztalataira épült. „Erősen megtámadott engem a fekete himlő” – írta kamaszként 1751-ben, egy Barbadoson tett látogatás során.
A Poxvirus variolae vírus által okozott betegség ekkoriban még akár a fertőzöttek felével is végezhetett, Washington azonban a szerencsésebbek közé tartozott: csaknem egy hónapnyi hidegrázás, láz, és a fájdalmas kelések elviselése után a túlélőkre jellemző, himlőhelyes arccal kilábalt a betegségből – és immunitást is szerzett rá.
Ifjúkori szenvedése a születendő új ország számára rendkívül szerencsésnek bizonyult: 1775-ben a fekete himlő a felkelőket leverni érkező brit, kanadai és német katonákkal megérkezett Boston városába.
E katonák többsége Washingtonhoz hasonlóan már átesett rajta, ezáltal immúnis volt, a Kontinentális Hadsereg állományában azonban ez jóval ritkább volt – az amerikaiakra óriási veszélyt jelentett a betegség.
Washington és csapatai a várost észak és nyugat felől határoló Charles folyó túlpartján vertek tábort, és a brit csapatok elől menekülő városlakókat – azok meglehetős megrökönyödésére – a fertőzésveszély miatt nem engedték át a folyón.
„Minden óvintézkedést fel kell használni a terjedés megakadályozására” – figyelmeztette egyik beosztottját írásban Washington. A Kontinentális Kongresszus elnökének, John Hancocknak azt írta egy levélben, „a legnagyobb éberséggel folytatjuk a harcot e mindnél veszélyesebb ellenséggel szemben.”
Azáltal, hogy saját csapatai közt azonnal elkülönítette a fertőzésgyanús személyeket, a külvilággal való érintkezést a minimumra csökkentette, Washington megakadályozta a járvány elharapódzását a katonák körében.
Miután 1776 márciusában a királyi csapatok elhagyták Bostont, kizárólag azok az amerikai katonák mehettek be a városba, akik már átestek a betegségen, és immúnisak voltak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Olaszországi tartózkodása idején lépett kapcsolatba Garibaldival Pulszky Ferenc
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál
- Bronzkori harcosok ezrei csaptak össze háromezer évvel ezelőtt
- Protomongol törzs temetkezési helyére bukkantak Kelet-Kazahsztánban
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap