A brit haderő mellett a himlőt is le kellett győznie George Washington seregének

A járvány leküzdése

Washington azonban többet is akart tenni a vírus ellen. A himlő elleni védőoltást már az ókori Kínában is ismerték, a kora újkori nyugaton azonban éppen ekkoriban fedezték fel e lehetőséget, és igencsak megoszlottak vele kapcsolatban a vélemények.

A „varioláció” néven ismert folyamat abból állt, hogy a beoltandó páciens karján egy kis vágást ejtettek, amelybe egy nemrég gyógyult emberből vett mintát – a kelésekből nyert folyadékot, vagy az ezek helyén keletkezett sebekről lekapart vart – dörzsöltek bele, ezzel gyakorlatilag a vírus egy halott, vagy legalábbis kevésbé aktív mintáját ismertették meg az illető immunrendszerével.

Az eljárás egyáltalán nem volt kifinomult, és számos veszélyt hordozott a veszélyes víruson kívül is, köztük a vérmérgezés lehetőségét.

Az éppen gyarmataiért küzdő III. György brit király nyolcadik fia, Octavius herceg 1783-ban, négyéves korábban a beavatkozást követően megbetegedett és meghalt, míg 1769-ben Nagy Katalin orosz cárnő és fia, az akkor 14 éves Pál herceg (a későbbi I. Pál cár) sikeresen átestek a varioláción. Washington szülőállamában, Virginiában törvényellenes volt az eljárás.

Washington azonban mélyen hitt a beavatkozás hatásosságában, és még feleségét, Marthát is rávette 1776 májusában. Ugyanebben a hónapban azonban megtiltotta végrehajtását csapatain – hetekbe is telhetett a felépülés, a tábornok pedig attól félt, éppen ekkor kell harcba bocsátkozniuk. „Az ellenség, ismerve azt, minden bizonnyal kihasználná a helyzetünket” – írta ekkoriban.

Akadályozta az immunizálást több állam és helyi kormányzat is, amely törvényben tiltotta a variolációt, A Kontinentális Kongresszus is megtiltotta végrehajtását a katonaorvosoknak. Washington ennek ellenére azt rendelte el, hogy a bejövő újoncokon mind végezzék el, hogy mire kiképzésük végére érnek, felépüljenek.

Eddigre azonban már túl késő volt a kanadai Quebec ellen indított több ezer amerikai katona számára. Parancsnokuk, John Thomas vezérőrnagy nem tartotta be Washington előírásait a fertőzött és fertőzésgyanús egyének elkülönítéséről, és a tízezer fős sereg harmada vagy akár fele is a vírus áldozatául eshetett, maradéka pedig megsemmisítő vereséget szenvedett.

„A fekete himlő tízszer félelmetesebb a briteknél, a kanadaiaknál és az indiánoknál együttvéve” – írta John Adams massachusettsi politikus 1776-ban.

1777 februárjában Washington rászánta magát a cselekvésre: közölte Hancockkal, „lehetetlennek látom megakadályozni természetes terjedését az egész seregben.”

Megparancsolta minden katona immunizálását. „A szükség nem csupán megengedi, de úgy tűnik, megköveteli e lépést” – jegyezte meg főorvosának. Az év végére 40 000 katona esett át a varioláción.

A történészek egybehangzó véleménye szerint Washington merész lépése létfontosságú volt a függetlenségi háború sikere szempontjából. „Elmondható, hogy a himlőjárványra adott gyors válasza volt katonai pályafutásának legfontosabb stratégiai döntése” – mondta el Joseph J. Ellis amerikai történész.

Amikor a fertőzöttség 20 százalékról 1 százalékra esett a parancsot követően, az addig szkeptikus Kontinentális Kongresszust is meggyőzte az eredmény. A törvényhozók visszavonták a varioláció tilalmát országszerte, a láthatatlan ellenség legyőzése után pedig a Kontinentális Hadsereg a látható felett is győzelmet aratott.

1. Védtelen sereg
2. A járvány leküzdése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején