Hogyan vett részt Latin-Amerika a II. világháborúban?
2014. augusztus 26. 15:22 Csernus Szilveszter
Korábban
Argentína keményebb dió volt
Argentína mondhatni a maga külön útját járta a latin-amerikai országok között, ugyanis Ramón Castillo diktatúrája kimondottan fasiszta jellegű volt. Castillo a riói konferencia után kijelentette, hogy nem hajlandó a külképviseletek vezetőit visszahívni Róma, Berlin és Tokió városaiból. Ám 1943 júniusában, nem sokkal a választások előtt a hadsereg vette át az irányítást és Castillo menekülni kényszerült. Az új argentin vezetés mindenesetre már veszélyt jelentett az angol és amerikai érdekekre például azzal, hogy Juan Domenigo Perón embargót hirdetett az Egyesült Államoknak 1941 óta flottatámaszpontot garantáló Uruguay ellen és más gazdasági szankciókat is kilátásba helyezett. Washington válaszul rátette a kezét az amerikai Fed által kezelt argentin aranytartalékra és leállította az Argentínába irányuló exportot.
Az amerikai-argentin viszonyokban csak Cordell Hull amerikai külügyminiszter nyugdíjazása hozott változást. Nelson Rockefeller külügyi helyettes államtitkár már a párbeszédet kereste az új argentin vezetéssel. Ugyan az 1945. februári újabb amerikai külügyminiszteri konferenciára, Mexikóvárosba az argentin kormány nem delegálta külügyérét, a többi amerikai állam nyomására az USA ígéretet tett Argentína felvételére a megalakulása előtt álló ENSZ-be. Az alku másik részének megfelelően Argentína hadat üzent a tengelyhatalmaknak - a Németországgal szembeni hadüzenet 1945-ben már önmagában is a világszervezetbe való belépőnek bizonyult. Az, hogy Perón Argentínája mennyiben segítette a háború után a náci menekülteket, egy másik korszak történetéhez tartozik.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![Múlt-kor magazin 2022/tél](/ih0Ax/label/.cut-640x400/844.jpg)
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Olajbirodalma szétesése után vagyona nagy részét eladományozta John D. Rockefeller tegnap
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt tegnap
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal tegnap
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája tegnap
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés tegnap
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum tegnap
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai tegnap
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget tegnap