Kutyakoponyát és lefejezett embert találtak a Leégett Város temetőjében
2014. július 29. 08:56
Bizarr temetkezési szokásokra bukkant a kelet-iráni Shahr-i Sokhta (Leégett Város) területén a téglából épült ősi település bronzkori társadalmának rekonstruálásán dolgozó olasz-iráni régészcsoport.
Korábban
"A Leégett Város területén 1975 óta feltárt 1200 temetkezési hely közül nagyon sok a furcsa és rejtélyes sír" - nyilatkozta Szaid Manszúr Szajjádi iráni régész a CHN perzsa hírügynökségnek.
Shahr-i Sokhta Irán délkeleti részén, Szisztán és Beludzsisztán tartományban, Zábol városától 57 kilométerre fekszik. A város alapítását i.e. 3200-re datálják a tudósok. Egykor 150 hektáron terült el - nyugati részén 25-40 ezer sír lehet -, s az urbanizáció hajnalának egyik legnagyobb városa volt. Háromszor égett porig, s háromszor épült újjá, míg i.e. 2100-ben végleg elnéptelenedett. Ez időtől fogva nevezik a Leégett Városnak.
Shahr-i Sokhtát a magyar származású Kelet-kutató, Stein Aurél fedezte fel az 1900-as évek elején, ám az első ásatásokra 1967-ig kellett várni. A Maurizio Tosi vezette olasz kutatócsapat 1978-ig összesen kilenc ásatási szezonon át kutatta a bronzkori települést, amely munkát egy ideje olasz és iráni szakemberek közösen végzik.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A lefejezett férfi maradványai
Az egyik legfurcsább temetkezést az 1003. számú sírnál fedezték fel olasz szakemberek. A 45 éves korában elhunyt férfi csontváza egy kör alakú sírban nyugodott, feje fölé pedig két kutyakoponyát tettek. A temetkezési hely északi oldalán további 12 emberi koponyát találtak, ami egyedülálló a Leégett Város temetőjében.
Szajjádi szerint egyértelmű, hogy a sírba olyasvalakit temettek, aki Közép-Ázsiából vándorolt az Iráni-fennsíkra. "Ez szoros kapcsolatot feltételez a régió és Közép-Ázsia között" - fejtette ki az archeológus. Hozzátette: elképzelhető, hogy a temetkezési hely az iszlám térhódítása előtti iráni vallás, a zoroasztrizmus eljövetelének ideje előtti korból származhat.
Hasonló fejtörést okoz a régészeknek a 2810. számú sír, ahol egy 25-30 éves korában elhunyt férfi alussza örök álmát. Fejét testének jobboldalára temették, két tőrféleség társaságában. Könnyen lehet, hogy a férfit lefejezték, a "sírmelléklettel" - ahol az ősi, hagyományos temetkezésekre jellemző tálak és vázák is előkerültek - pedig csak ezt kívánták jelezni.
Nem kevésbé érdekes a 609. számú sír, ahol összesen hat koponyát találtak tucatnyi emberi csont mellett. "Ezek a temetkezések sok kérdést felvetnek, például hogy miért temették el így ezeket az embereket az i.e. 3. évezredben: véletlenül vagy szándékosan? Így akartak takarékoskodni a hellyel vagy olyan okok miatt történt ez, amit nem ismerünk?" - kérdezte sokat sejtetően Szajjádi.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek / 5. Magyarország gazdasága a 20. században (a trianoni béke gazdasági hatásai, Bethlen-féle konszolidáció és a gazdasági válság, Rákosi- és Kádár-korszak gazdasága)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/767.jpg)
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50