11700 éve művelik a földet a termékeny félhold iráni vidékén
2013. július 5. 14:31
Először dokumentálták a földművelés 11 700 évvel ezelőtti első lépéseit a termékeny félhold iráni területén német régészek.
Korábban
Amikor az ember vadászból és gyűjtögetőből földműves gazdává vált, a történelem valódi forradalma zajlott le, ám hogy pontosan miként is történt, először írták le a régészek - jelentették be a Tübingeni Egyetem kutatói a Science tudományos magazinban megjelent tanulmányukban. A termékeny félhold eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt jelentette, ezt nevezték a "civilizáció bölcsőjének", később azonban a Nílus völgyét is ide kapcsolták.
A félhold délkeleti, iráni területén most egy legalább 2200 éven keresztül virágzó településcsoport ásatásain fedeztek fel növényi maradványokat. A 11 700 éves leletek kezdetleges földművelésről árulkodnak, az évszázadok folyamán azonban egyre fejlettebb módszereket dolgoztak ki az ott lakók.
Ilyen hosszú időszakon át még sosem sikerül elemezni a folyamatot egyazon a településen belül - közölte a Simone Riehl vezette régészcsoport. Ugyan a termékeny félholdat régóta kutatják, a gond mindig az volt, hogy az emberek rendszeresen elhagyták falvaikat és továbbálltak. Először az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások során nyílt alkalom a fejlődés hosszú távú megfigyelésére.
Számtalan, csontból és kőből készített földművelési eszközt találtak, ám még fontosabb volt az a körülbelül 30 ezer elszenesedett növényi maradvány, amely a korai növénytermesztés egész történetét elmesélte. Az első növények vadgabonafélék voltak, például vadárpa, ezeket az idők során mindig tovább nemesítették, végül új fajták is megjelentek, mint a tönkebúza vagy a szegesborsó. A leletek szerint meg kellett küzdeniük a gyomnövényekkel is.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
Jó kétezer évvel az első próbálkozások után viszonylag hatékonyan termesztették az árpát, a búzát és a lencsét, így elegendő táplálékkal tudták ellátni a gyarapodó falvakat. "A gazdasági és társadalmi fejlődés valódi forradalma zajlott ekkor" - értékelte Nicholas Conrad régész. "Hatásai a mai napig érezhetők: a termékeny félholdon nemesített növények jó része alkotja a világ mai élelmezésének alapjait" - fűzte hozzá Riehl.
Iránnak ezen a viszonylag kevesebb régészeti figyelmet kapó területén feltárt leletek igazolták, hogy a "civilizáció bölcsője" nem egyetlen kis terület volt, hanem a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
- Csupán egy dolog miatt nem gúnyolták a kortársai által furcsának tartott Szókratészt 18:05
- „Azt a színházat, amelyik nem vállal kockázatot, megette a fene” – beszélgetés Meczner Jánossal 16:05
- Magyar nyelvű tárlatvezetéssel várja a látogatókat Mária Terézia kedvenc vidéki rezidenciája 15:30
- Sokkolta Kecskemét lakosságát az 1911-es földrengés 14:20
- André Kertész korábban nem látott fotóit is bemutatja a Magyar Nemzeti Múzeum 13:20
- Hatalmas összegért keltek el Napóleon pisztolyai 11:20
- Páváknak és hattyúknak is otthont adott a régi Városliget 10:40
- Szadizmusa miatt apja minden tisztségéből eltávolította Don Carlost 09:50