Az áttét legkorábbi esetére bukkantak Szudánban
2014. március 21. 12:32
Brit tudósok a mai Szudán területén, a Nílus partja mentén még tavaly fedeztek fel egy 25-35 év körüli, a sír berendezése alapján tehetős ember maradványait. A 3200 éves csontok elemzéséből azóta kiderült, hogy a fiatal núbiai rákos volt.
Korábban
Az északkelet-angliai Durham Egyetem doktori hallgatója, Michaela Binder tavaly bukkant rá a gazdag núbiai sírjára a Nílus közelében. Az elvégzett elemzések metasztázist, vagyis áttétes rákot diagnosztizáltak a 3200 éves csontokon.
A vizsgálatok szerint a rák egy lágyrészen kialakult, rosszindulatú tumorból volt eredeztethető, s a test legnagyobb részén elterjedt. A kutatók úgy vélik, ezek a valaha megtalált legrégebbi áttétes emberi maradványok - olvasható a PLOS One tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
A Durham Egyetem és a British Museum kutatói remélik, a felfedezés minden bizonnyal segíteni fog az ókori maradványokon észlelt rák mögöttes okait feltárni, s betekintést nyújthat a kór múltbeli fejlődésébe. Habár manapság a rákot a vezető halálokok egyik legsúlyosabbikaként tartják számon, a megbetegedés nyomait korábban csak rendkívül ritka esetekben találták meg - összehasonlítva a többi halálos kórral. Ebből a szakértők eddig azt a következtetést vonták le, hogy a modern életmód és a megnövekedett élettartam velejárójával állhatunk szemben. Ám a felfedezés azt mutatja, hogy a rák már i. e. 1200-ban létezett a Nílus-völgyben.
Michaela Binder a laborban
"Újabb lehetőség áll előttünk, hogy megértsük a halálos kór eddig ismeretlen történetét. A régészek mindezidáig nagyon kevés példát találtak a betegség időszámításunk előtti első évezred előtti történetéből" - mondta Binder. "Ahhoz pedig, hogy megértsük a rák múltját és mutálódásainak folyamatát, minél több ókori példára lenne szükségünk" - tette hozzá. A csontokon észlelhető kis elváltozásokat csak egy lágyrész daganata okozhatja, ám a pontos eredetét csupán a csontokból igen nehéz megállapítani.
A maradványokat egy ősi városban, az egykor Egyiptom uralta núbiai Amarában fedezték fel, amely mintegy 750 kilométerre délre fekszik Szudán fővárosától, Kartúmtól. Az elhunytat egy nem túl jó állapotban megmaradt, festett fakoporsóban temették el, amelyben egy díszített fajansz amulettet is találtak a régészek.
Núbiai (szudáni) látkép
A kutatók több vizsgálatot is elvégeztek röntgen és pásztázó elektronmikroszkóp segítségével, s az eredmények arra mutattak rá, hogy a lapockán, a felkaron, a csigolyákon, a bordacsontokon, a medencén és a combcsontokon is vannak szöveti elváltozások. A szakértők eddig csak találgatni tudtak, hogy mi okozhatta a rákot: rákkeltő füst, genetikai tényezők, esetleg valamilyen fertőző megbetegedés, például bilharziózis.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Nemcsak itthon, külföldön is sikereket aratott dalaival Máté Péter 19:05
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat 18:05
- Szegény vidéki papból lett Franciaország első embere Richelieu bíboros 16:05
- A közlekedés fejlődésével egyre látogatottabbá vált a kizöldülő Városliget 15:05
- Kétes hírű luxusszállodát is vezetett a Sacher-torta megálmodója 14:05
- Ritka érmék és evőeszközök kerültek elő I. Szulejmán mauzóleumánál 12:20
- Magyarországra is elhozza egyik legújabb munkáját John Malkovich 11:20
- A vitorlázásban és kosárlabdázásban is jeleskedett Latinovits Zoltán 08:20