Pestises csontokat találtak az Uffizi Képtár udvarán
2014. február 14. 15:10
A híres firenzei galéria külső szárnyai mellett zajló építési munkálatok során 1500 éves csontvázak fordultak ki a földből. Az előzetes vizsgálatok szerint az áldozatok pestisben hunytak el.
Korábban
A firenzei Uffizi Képtár udvarában a munkások éppen az épület egyik oldalszárnya számára készülő új felvonónak ástak alapot, amikor egy késő ókori temetőbe botlottak, benne legalább hatvan csontvázzal. A leletek véletlenszerű megtalálása arra enged következtetni, hogy valószínűleg sietve, minden feljegyzést elhagyva temethették el az elhunytakat, ugyanis elképzelhető, hogy pestisjárvány pusztított a vidéken.
"Mindannyiukat egyazon időben földelték el, így joggal következtethetünk arra, hogy egy járvány végzett velük" - mondta Andrea Pessina, a toszkán regionális önkormányzat régészetért felelős vezetője. A szakértők DNS- és szénizotópos vizsgálatokat is végeznek a csontokon, hogy megállapítsák a pontos halálokot és a leletek korát.
A szakemberek a csontvázakon semmi nyomát nem találták fizikai sérülésnek vagy alultápláltságnak, Pessina szerint ez tovább erősíti elméletüket. A régészek úgy vélik, további maradványok bukkanhatnak fel a területen, így az építkezéseket egyelőre szüneteltetni kell.
Európában az első nagy pestisjárvány 540 után dúlt, miután a globális éghajlatváltozás miatt a pestisbaktériummal fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak. Ekkor Konstantinápoly félmilliós lakosságából körülbelül százezren maradtak életben. A betegség a későbbi évszázadokban is egyre többször felütötte a fejét, az egyik legnagyobb pestisjárvány 1348-ban tört ki, s négy-öt év alatt Európa lakosságának 30-40 százalékát elvitte.
A fekete halál a középkor évszázadaiban többször is pusztította a sűrűn lakott Észak-Itáliát, s a krónikások szerint ezekben az időkben - a mostanihoz hasonló - gyorsan kiásott gödrökbe temették el az áldozatokat. A „fekete halál” kifejezés egyébként onnan ered, hogy a bubópestis során az oxigénhiány miatt a bőr sötétkék színt kap. A beteg 2-7 napon belül elhunyt, ám aki túlélte a fertőzést, annak szervezete élete végéig védettséget kapott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap