Új megvilágításban a kevéssé ismert XVII. dinasztia
2013. április 9. 12:17
A luxori Dirá Abu el-Naga-nekropoliszban találták meg annak a négy személynek a síremlékét, akik a XVII. dinasztia korában hunytak el Egyiptomban. A 3550 éves leletek révén a kutatók új ismeretek birtokába kerültek az eddig kevéssé ismert dinasztia családi viszonyait illetően.
Korábban
A XVII. dinasztia az ókori Egyiptom második átmeneti korszakának (i. e. 1793-i. e. 1532) utolsó dinasztiája volt. A második átmeneti kor az egyiptomi történelemnek a Középbirodalom és az Újbirodalom közötti korszaka, amelynek kezdetét és végét a források más-más időpontra teszik. Némelyek a korszakhoz sorolják a XIII. és XIV. dinasztiát is, mások azonban csak az északnyugati sémi eredetű nép, a Középbirodalom fáraói felett győzedelmeskedő hükszosz uralmat értik alatta.
Az egyiptomi fáraók uralma ebben az időben csak a déli országrészre (Felső-Egyiptom) terjedt ki, székhelyük Théba városa volt. Uralkodásuk alatt kezdődött meg a hükszoszok kiűzése Alsó-Egyiptomból és az ország újraegyesítése. A kutatók kilenc uralkodót sorolnak a dinasztiához, de a családi kapcsolatok jórészt még feltérképezetlenek.
Ezért is gondolták úgy spanyol kutatók, hogy feltárják Luxor (az ősi Théba) városának nekropoliszát, abban a reményben, hogy újabb királysírokra lelnek. A Djehuty-projektet a Spanyol Nemzeti Kutatótanács (CSIC) vezeti, s eddig négy sírra bukkantak Dirá Abu el-Naga-nél. Az első sír Intefmose-é volt, aki a felirat tanúsága szerint Szobekemszaf, a dinasztia egyik első uralkodójának fia volt – közölte José Manuel Galán, a CSIC kutatója.
Egy vályogtéglából épült kápolna épült sírkamrájához, amely a második sírhoz vezetett. Ez egy magas rangú tisztviselő, bizonyos Ahhotep számára épült, akit Nehen (Hierakónpolisz) városának "szóvivőjeként" emlegettek. A sírban három, festett agyagszobrocskát (shabtis) találtak, rajta az elhunyt nevével. A spanyol kutatók egy eddig érintetlen gyermekszarkofágot és egy gyermekherceg sírját is megtalálták.
A Galán vezette kutatócsapat szerint a felfedezések megerősítik, hogy a Dirá Abu el-Naga-i hegy északi oldala a XVII. és a korai XVIII. dinasztiák nekropolisza volt, ahol uralkodókat és magas rangú udvari tisztviselőit temettek el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap