Sokáig riogatott a Horthy-fasizmus szelleme
2012. november 16. 19:50
Korábban
Megszelidített sajtó
Horthy akkor volt hatalma csúcsán, amikor kivonult a napi politikai ügyek intézéséből – fejtette ki a sajtó és a hatalom viszonyát boncolgató előadásában Sipos Balázs (Eötvös Loránd Tudományegyetem). A korszak nyilvánossága tekintélyelvű nyilvánosság volt, a sajtó pedig nemcsak hogy nem támadhatta a vezért, hanem aktívan építette kultuszát, védve és építve Horthy tekintélyét. Ugyan az 1921 és 1938 közötti időszakban konszolidált sajtóviszonyokról beszélhetünk, ezekben az években több miniszterelnöki rendelettel módosították a sajtószabadságot. A cenzúrát ugyan 1921. december 10-én hatályon kívül helyezték, de megtartották az 1912: LXIII. tc. azon részét, amely felhatalmazta a Belügyminisztériumot, illetve az igazságügyi szerveket a sajtótermékek megjelenésének az engedélyezésére és terjesztésének megakadályozására.
A húszas években több mint 120 lap alapítási engedélyét tagadták meg. 1938-ban még 1934 időszaki lap létezett, de 1942-ben (a területgyarapodás ellenére) már csak 1379. Az indexre tett lapok 23 százaléka 1939-ben vagy később indult, ezek közül minden negyedik politikai lap volt, 31 százaléka pedig budapesti politikai lap. Ebben szerepe volt annak, hogy a célpont a szélsőjobbhoz köthető úgynevezett zsidósajtó volt. Mindezek ellenére – állítja Sipos Balázs – a sajtó sokszínű maradt, a kormány ugyanis engedte, hogy a különböző kultúrák (népi-urbánus) külön lappal rendelkezzenek. Nem volt azonban mindegy, hogy egy adott lap milyen körülmények között jelent meg: mert bár az ellenzéki (szociáldemokrata) Népszavát egyszer sem tiltották be, sok retorziót alkalmaztak ellene, az utcán például nem lehetett terjeszteni.
Az előadásában a magyar külpolitika két világháború közötti mozgásterét vizsgáló Zeidler Miklós (ELTE) szerint Magyarországnak a Népszövetség (Nemzetek Szövetsége) felállítása (1919) mögött meghúzódó eszme bár nem volt rokonszenves, a kormány mégis úgy látta, hogy ha kimaradunk, megfosztjuk magunktól azt a lehetőséget, hogy visszatérjünk az elismert államok táborába. S mivel a nemzetközi béke felett őrködő Népszövetség a status quo mellé állt, ez szembeállította a világháború győzteseit a világháború veszteseivel, ennek ellenére az első vesztes államok már 1920 őszén felvételt nyertek a világszervezetbe.
A magyar kormány bíztatónak találta a Népszövetség egyes cikkelyeit, melyek egybeestek hazánk külpolitikai céljaival – fogalmazott a történész. Különösen a 19. cikkely, amely lehetőséget adott a békeszerződések felülvizsgálatára, esetleg módosítására. A tagság ezentúl a határon túlra szorult magyar kisebbségek szempontjából is reményekkel kecsegtetett, annak ellenére, hogy a hazai közvélemény ellenezte a felvételt. Az erről szóló parlamenti vitában Apponyi Albert „pártatlan fórumnak” nevezte a Népszövetséget, amely „teljes egyenlőséget állapít meg” a tagok között – fejtette ki Zeidler Miklós.
Sokan azonban a belügyekbe való beavatkozástól féltek, kivált a népszövetségi kölcsönnel járó szigorú pénzügyi felügyeletet tartották elfogadhatatlannak. Mint arra az előadó rámutatott, a Népszövetség tanácsa magyar szempontból csak két ügyben hozott kedvező ítéletet (mindkettőt a román kormánnyal szemben). A harmincas évek második felében a Népszövetség kisebbségvédelmi rendszere működésképtelenné vált, de sokan azt is felrótták, hogy bár a Népszövetség genfi központjában foglalkoztatott 600 főből 2-3 magyar tisztviselő mindig akadt, velük szemben 15, a kisantant országából származó tag volt állandóan jelen, így kevéssé tudtuk a magyar érdekeket érvényesíteni.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés / 27. Az első világháború és következményei (szövetségi rendszerek kialakulása, okok, hadviselők, frontok, a háború jellege, a világháborút lezáró békerendszer, Magyarország az első világháborúban)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/788.jpg)
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap