Sokáig riogatott a Horthy-fasizmus szelleme
2012. november 16. 19:50
Korábban
Horthy és a zsidótörvények
Nem az 1938. évi volt az első zsidótörvény, hanem az 1920-ban elfogadott numerus clausus (XXV. törvénycikk), amely korlátozta a „magyarországi nemzetiségek és népfajok” tagjainak a felsőoktatásba való bejutást – fogalmazott Kovács M. Mária, a CEU oktatója. A kutató szerint máig tartja magát az a legenda, hogy a törvény nem tesz expicit utalást a zsidókra. Ez a kép hamis, hiszen a zsidókat ugyan valóban nem említették meg a főszövegben, ám a törvény végrehajtási utasításának lábjegyzetében külön nemzetiségnek tüntették fel őket. A korszakban precedenst teremtő jogfosztó törvény lényege az volt, hogy miként lehet közigazgatási rendelettel magasabb szintű jogokat felszámolni.
Mint arra az előadó rámutatott, Horthy nem tett különbséget a numerus clausus és a zsidótörvények között, az elsőt 20 százalékos, míg a második zsidó törvényt 6 százalékos numerus claususnak hívta. (az 1938. évi XV. törvénycikk kimondta: a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20%-a a zsidók maximális aránya, míg az egy évvel később hatálya lépő törvény 6 százalékban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban.) A numerus clausust – Teleki Pál intése ellenére – csak 1928-ban módosították, ekkor megsemmisítették a végrehajtási utasításban foglalt szabályt, így elvben helyreállt a jogegyenlőség. Ezzel ugyan eltörölték a nyílt kvótát, de a foglalkozási kvóta alapján 11 évig burkolt formájában érvényben maradt a diszkriminatív intézkedés – mondta el a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját
- Erdélyi színháztörténet egy felvonásban
- „Szeretném minél több emberhez eljuttatni a tradicionális jazzt” – interjú Papp Mátyás jazz-harsonaművésszel
- Koncertek és tárlatvezetés várja az érdeklődőket a Magyar Nemzeti Galéria új sorozatában
- „Egy kép sosem készül el, legfeljebb az ember abbahagyja” – beszélgetés Cakó Ferenccel
- Tíz fiatal zeneművész vehette át az MVM Junior Prima Díját
- Bátor hadvezérként, szeretőként és kutyaként is ábrázolták már Nagy Sándort
- Napóleont és a németeket is elkápráztatta a Hódító Vilmos történetét elmesélő bayeux-i kárpit
- Magyar származású fotóművész és Picasso barátságát mutatja be a Mai Manó Háza
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap