Sokáig riogatott a Horthy-fasizmus szelleme
2012. november 16. 19:50
Korábban
Genf volt Brüsszel
A hatvanas-hetvenes években írt munkák óta eltelt évtizedekben nem nagyon foglalkoztak a Horthy-korszak gazdaságpolitikájával, az államháztartás vizsgálatára pedig egyáltalán került sor – kezdte előadását Pogány Ágnes, a Corvinus Egyetem gazdaságtörténésze. Magyarország súlyos belső és külső egyensúlyhiánnyal küzdött a két világháború között, s ezen időszak alatt mindössze öt olyan év volt, amikor a magyar költségvetésnek többlete volt. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az 1924-28 közötti öt szufficites év közül kettőben Magyarország szigorú nemzetközi pénzügyi ellenőrzés alatt állt, Genfben és Londonban is árgus szemekkel figyelték hazánk gazdaságpolitikáját – fejtette ki az előadó.
Az 1920 és 1924 közötti inflációs időszakban kimagaslóan nagy volt a deficit, s bár akkor ennek nem volt jelentősége, csak kétszer volt 3 százalék alatt a hiány. Az 1922-ben meghirdetett adóreform és a két évvel később hatályba lépő új vámtarifa kedvező lehetőségeket teremtett a kibontakozásra. Fontos azonban megjegyezni, hogy ebben az időszakban – nemzetközi összehasonlításban – rendkívül magas volt az adóelvonás mértéke Magyarországon. Ugyan 1925-től a kormány több adónem kulcsát mérsékelte, évről évre egyre nagyobb arányát központosította a nemzeti jövedelemnek.
1928-29-ig a bevételek folyamatosan nőttek, majd 1929-30 tájékán a szanálás óta először csökkentek a megtermelt javak, ráadásul a pénzügyi helyzet eltitkolása miatt megromlott a kapcsolat a kormány és London között. Különösen a MÁV termelt nagy hiányt, a legjelentősebb kiadást pedig a személyi ráfordítások tették ki, de a külföldi szakemberek a nagyvonalú nyugdíjpolitikát is bírálták. A pénzügyi fegyelmezetlenség – amely miatt 1929-ben újra hiány keletkezett a költségvetésben – a kortársaknak is feltűnt, a laza pénzügyi gazdálkodásért – amelynek egyik példája az anyagi háttér nélkül beindított közmunka volt –, pazarlásért pedig egyöntetűen a Bethlen-kormány elhibázott fiskális és monetáris politikáját, az adaptáció hiányát tették felelőssé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- A Római Birodalom új fővárosa pecsételte meg Ostia sorsát
- A keresztényeket okolta Nero a Rómát elpusztító tűzvészért
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- Felfedezésével megmentette a francia selyemipart Louis Pasteur 19:05
- Német egyetemi tanárai panaszolták be a pápánál Husz Jánost 15:05
- A szárazföldi Európában Magyarország az utolsó előttiként vezette be a „jobbra hajts” szabályát 12:20
- A polgárháborús Kongóban fegyvernyugvás volt Louis Armstrong érkezése miatt 10:35
- A nyersanyaghiány is ösztönözte az első bikini megalkotását tegnap
- Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós tegnap
- Hermész szobrát találták meg a bulgáriai Heraclea Sinticában tegnap
- Három expedíciót is szentelt a magyarok őstörténetének felkutatására Zichy Jenő tegnap