Titkos Budapest: bunkerek, óvóhelyek, kínzókamrák

A Rákosi-bunker

A Rákosi-bunkerről szóló szócikk megírásával a történészpáros az objektum körüli, az utóbbi időben megszaporodó mítoszokat kívánta eloszlatni. A H alakú bunker 45 méter mélyen helyezkedik el, nagyjából az egykori párthivatali tömb alatt, a Szabadság-tér és a Kossuth-tér között. Építését a kettes metróvonaléval egy időben, 1952-ben kezdték meg. A tíztonnás rombolóbombáknak is ellenálló bunker a pártállami vezetés tagjainak nyújtott volna védelmet egy esetleges atomháború idején, és az idetelepülő 2450 fős stáb innen irányította volna a főváros és az ország életét. Az eredeti tervektől eltérően az objektum elsősorban a Nehézipari Minisztérium és más hivatalok tömegmegóvó helye lett. A körülbelül 3500-3800 négyzetméter alapterületű, 2200 ember befogadására alkalmas bunker építését 1962-1963 között fejezték be, a mai árakon körülbelül hat-nyolc milliárd forintos költségből. A bunkert sohasem használták, de a hetvenes évek közepéig használatban volt.

1. Titkos helyszínek, szimbolikus terek
2. Prónay-szobor a Városmajorban
3. A gettó
4. A Rákosi-bunker
5. Titkos lakások
6. Káderdűlő
7. Varázs utca
8. Corvin-köz

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”