Titkos Budapest: bunkerek, óvóhelyek, kínzókamrák

A gettó

(Dr. Mihályi Balázs)

A történészek pontos és teljes térképet közölnek a budapesti gettóról, amelynek az az érdekessége, hogy – leszámítva az átépített Király utcát – az ott található házak ugyanabban az állapotban vannak, mint hetven évvel ezelőtt. Budapesten 1944 júniusától a zsidónak minősített személyeknek úgynevezett „csillagos házakban” kellett lakniuk, de egy központi gettóba való összeköltöztetésük a nyilas hatalomátvételig nem volt napirenden. 1944. november 29-én jelent meg rendelet arról, hogy a VII. kerületben, ahol arányaiban a legtöbb zsidó élt, hol húzódnak majd a gettó határai. A területről mintegy 12 ezer kereszténynek kellett kiköltöznie, és helyükre 40 ezer zsidót költöztettek, emiatt a zsúfoltság elképesztő méreteket öltött.

1. Titkos helyszínek, szimbolikus terek
2. Prónay-szobor a Városmajorban
3. A gettó
4. A Rákosi-bunker
5. Titkos lakások
6. Káderdűlő
7. Varázs utca
8. Corvin-köz

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?