Olaszok pénzelték az Észak-Amerikát felfedező angolokat
2012. május 4. 11:53
Egy firenzei bankház támogatásával indulhattak útjukra az Észak-Amerikába igyekvő angol felfedezők – olvasható az interneten megjelenő Historical Research című folyóirat egyik tanulmányában. A bristoli felfedező, John Cabot VII. Henrik kiváltságlevelével hajózott az Újvilágba.
Korábban
A kutatásban résztvevő Francesco Guidi-Bruscoli által jegyzett tanulmány szerint a velencei származású bristoli felfedező, John Cabot (Giovanni Caboto) 1496 áprilisában kapott támogatást a londoni Bardi bankháztól. A jelentős apanázs birtokában Velencei Giovanni Chabotte – ahogy ő magát nevezte – már „el tudott indulni és új földeket keresni.”
A VII. Henrik angol királytól kapott királyi kiváltságlevéllel a zsebében Cabot 1496 és 1497 folyamán is vezetett expedíciókat Bristolból az Újvilágba. Ezek közül végül a második vezetett el Észak-Amerika felfedezéséhez, Kolumbusz és legénysége ugyanis nem ment tovább a Karibi-szigeteknél.
A Bristoli Egyetem által irányított kutatás vezetője, Evan Jones „fantasztikus felfedezésnek” nevezte a napvilágra került bizonyítékot. „Már régóta tudjuk, hogy az itáliai kereskedelmi bankok kulcsfontosságúak voltak a spanyol és portugál vállalkozások sikerében, de mindig azt hittük, hogy az angol kezdeményezések inkább kivételnek számítottak. Mostanra bizonyságot nyert, hogy ezek az olaszok által finanszírozott hálózat részei voltak” – mondta el Jones.
A Firenzei Egyetem kutatója, Guidi-Bruscoli a 2005-ben elhunyt történész, Alwyn Ruddock révén értesült a Cabot-féle pénzügyi forrásról. Ruddock azt állította, hogy a velencei származású angol felfedezőt egy olasz bank támogatta, forrását azonban nem fedte fel. Amikor Jones és Condon 2010-ben a néhai történész házában járt, megtalálták a kérdéses dokumentumot, kapcsolatba léptek Guidi-Bruscolival, akinek sikerült „lokalizálnia” a levéltári iratot: a főkönyvet és a bejegyzést.
A bejegyzés azért is érdekes, mivel azt sugallja, hogy Cabot egy olyan „új föld” felfedezésére kapott anyagi támogatást, amelyet korábban már ismert, ami azt feltételezi, hogy a bristoli kereskedők akár korábban is járhattak Észak-Amerikában. Guidi-Bruscoli azonban óvatos ezt illetően, szerinte a Bardik csupán a mitikus „Brazília szigetére” utalnak, ahol a bristoli utazók korábban már megvetették a lábukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Egy fémdetektorral vizsgálta át az amerikai elnök testét a telefont feltaláló Bell 09:50
- Sikkasztási vád törte derékba Kossuth Lajos ígéretes ügyvédi karrierjét 09:05
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap