Megadóztatná Berlin az egykori belga kényszermunkások nyugdíját
2011. november 23. 08:48 The Daily Mail
Óriási felzúdulást váltott ki Berlin legutóbbi lépése, amelynek értelmében adó terhelheti a második világháború idején Németországba deportált, rabszolgamunkára fogott belgák nyugdíját. A német kormány egyelőre nem fűzött kommentárt a döntéshez.
Korábban
A belga pénzügyminiszter, Didier Reynders ígéretet tett arra, hogy a végsőkig fog harcolni a szerinte „morálisan elfogadhatatlan” adótervezet ellen. A követelések az elmúlt hetekben érkeztek meg a háborús veteránok postafiókjaiba. „Sokkoló, hogy a nácik által dolgoztatott embereket megsarcolnák azért, amit egyszer már kifizettek” – mondta Reynders. A híradások szerint több tucat egykori munkatáboros érintett, nekik a nyugdíjaik vannak veszélyben.
Az időskori ellátásokért is felelős ombudsman, Tony Vandersteen szintén kikelt a német adószabályoknak a belga polgárokra nézve előnytelen módosulása miatt: „Óriási a felháborodás. Több tucat ember emelte fel a hangját, a túlélők és a leszármazottak egyaránt” – nyilatkozta. „Azt mondtam az embereknek, hogy személy szerint én keveset tehetek. Az egyetlen megoldás, ha az érintettek a német hatóságokkal veszik fel a kapcsolatot és megpróbálják elérni, hogy annulálják a döntést” – tette hozzá.
A lépés nem is jöhetett volna rosszabbkor. Németország szomszédjai és az eurózóna tagállamai sokszor vetik Berlin szemére, hogy megpróbálja a többiekre erőszakolni akaratát, de nem volt szerencsés Angela Merkel kancellár legutóbbi, David Cameron brit miniszterelnöknek intézett kijelentése sem (Europe spricht Deutsch, azaz Európa németül beszél), amely csak olajat öntött a tűzre.
A náci Harmadik Birodalom több mint 13 millió embert kényszerített rabszolgamunkára a világháború alatt, köztük 200 ezer belgát. A belgák rettenetes körülmények között dolgoztak, a Nordhausenbe hurcoltaknak a föld alatt, négy évig gyakorlatilag sötétben kellett gürcölniük, négyezren pedig a brémai Valentin bunkerben építették a tengeralattjárókat. A szövetségi kormány csak hat éve ismerte el felelősségét, ekkor kezdett kárpótlást és nyugdíjat folyósítani a túlélőknek.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Németország minden, a határain kívül élő, a német államtól nyugdíjat kapó polgár juttatását megadózná, ez 17 százalékos adókulcsot jelent. Reynders felvette kapcsolatot német kollégájával, Wolfgang Schaeuble pénzügyminiszterrel, de a politikus még adós a törvény magyarázatával.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap