Százezrek haltak bele Napóleon álmaiba
2009. július 17. 09:29
Napóleon oroszországi inváziója, majd a rettenetes visszavonulás Moszkvából kolosszális léptékű hadi eposz és emberi tragédia - a totális háború első példája a történelemben. A tragikus év, és a szörnyű hadjárat történetét egy lengyel nemesi családból származó történész, Adam Zamoyski dolgozta fel.
Korábban
1812-re világossá vált, hogy Oroszország nem tartja be a kontinentális zárlatot, amellyel Napóleon az angolokat akarta térdre kényszeríteni. Sándor cárt az is nyugtalanította, hogy a Varsói Nagyhercegség révén a lengyel nemzeti törekvések is támogatást kaptak. A franciáknak erőt kellett demonstrálniuk, annál is inkább, mivel Spanyolországban komoly veszteségeket szenvedtek.
Az oroszországi hadjárat 1812 júniusában indult meg nagyjából 600 ezer fővel. Napóleon célja Moszkva elfoglalása volt. A nem várt utánpótlási ellátási nehézségek következtében azonban sokan dezertáltak, és az oroszok sem bocsátkoztak nyílt küzdelembe, hanem fokozatosan adták fel állásaikat, de közben mindent felperzseltek. A cár Kutuzov herceget nevezte ki hadügyminiszterré, aki a törökök elleni háborúban komoly tapasztalatot szerzett.
A két fél Borogyinónál csapott össze, ahol az oroszok több mint 43 ezer embert veszítettek, a francia áldozatok pedig a császár bevallása szerint legalább 30 ezerre rúgtak. (Napóleon adatait fenntartásokkal kell fogadnunk.) Bár ezután az oroszok vonultak vissza, de a „győzelem” végzetesnek bizonyult Napóleon tervei számára. Szeptember 14-én bevonult Moszkvába, ám másnap az oroszok felgyújtották a várost, így a katonák nagy része fedél nélkül maradt.
Október 24-én folyamatos ellenséges támadások közepette Napóleon kivonult a városból, és katonáinak visszavonulót rendelt el. A mínusz 39 fokos hidegben csupán három nap alatt 20-40 ezren pusztultak el. Végül a Grande Armée töredéke maradt életben, és a hadjáratnak az orosz fél vereségeit is beleszámolva közel egymillió áldozata volt. Legközelebb csak az első világháborús összecsapások követelnek ekkora emberáldozatot Európában.
Napóleon mindvégig fenségesen viselkedett, még menekülése közben is – tudjuk meg a könyvből, amely azonban arra is figyelmeztet, hogy a hadvezér élete legrosszabb teljesítményét nyújtotta az oroszok ellen vívott küzdelemben, és ez már nem az a Bonaparte volt, akinek csapatai előtt meghajoltak a nagyhatalmak. Ez a Bonaparte önmaga árnyékává vált az orosz mezőkön, és Tél tábornok jeges ujjai előtt.
Az 1812-es hadjárat emellett nem egyszerűen Oroszország honvédő háborúját jelentette: az európai hegemóniáért küzdő Napóleon és I. Sándor cár hosszú párharcának csúcsa volt, kimenetele pedig majd két évszázadra meghatározta az európai kontinens történelmének alakulását. A vereség megpecsételte a kis korzikai sorsát: hazatérése után már csak idő kérdése volt, hogy ellenfelei kikor érkeznek meg Párizsba.
Ezt a hatalmas küzdelmet eleveníti fel Adam Zamoyski könyve, amely meglepően könnyed stílusban, ám tartalmasan, a feszültséget mindvégig fenntartva eleveníti fel a tragédia részleteit. A szakirodalom szinte minden jeles kötetét megtaláljuk a bibliográfiában, így biztosak lehetünk abban, hogy a kutató figyelmét semmilyen apróság nem kerülte el: a könyv azonban ennek ellenére sem fullad unalomba, és mindvégig szórakoztató, mintegy regényszerűen izgalmas marad.
Adam Zamoyski: 1812 - Napóleon végzetes oroszországi hadjárata. Ford.: Komáromy Rudolf. Park Kiadó, Bp., 2008. 582 o. 5500 Ft
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap