Konzerv, bagett, kávézók: új ízeket hozott Napóleon
2009. július 5. 10:16 Kovács Olivér
A konzerv, a bagett és a kávéházak, vendéglők divatja - mindezeket a napóleoni háborúknak és az azt megelőző francia forradalomnak köszönhetjük. Sok más mellett ez is kiderül egy kiállításon, amely a komáromi Monostori erődben szombaton nyílt meg.
Korábban
„A Napóleoni háborúk nagyban megváltoztatták Európa étkezési szokásait” - mondta el a műemlékem.hu-nak az erődben lévő Kenyérmúzeumban nyíló időszaki kiállítás rendezője, a Klapka György múzeum igazgatója.
Számadó Emese hozzátette: a nagy katonai csapatfelvonulások olyan logisztikai problémát jelentettek a francia császár számára, amelyet hosszú távon képtelen volt megoldani. Azonban éppen a hadserege számára találták fel a konzervet – amelynek a receptje akkor még az volt, hogy az ételt befőttesüvegbe zárták, majd az egészet alaposan felforralták. Az így kapott, vélhetően kissé pépes élelmiszer sokáig ehető és ízletes maradt, a feltaláló, Nicolas Appert cukrászmester pedig 1810-ben magától Napóleontól vehette át (tekintélyes pénzjutalom kíséretében) az Emberiség Jótevője címet.
„A franciák állítják, bár bizonyítani nem lehet, hogy a hosszúkás alakú kenyér, a bagett is Napóleon hadjáratai során született, hiszen ezt könnyebben tudták a csomagjukban szállítani a katonák” - fűzte hozzá Számadó Emese. Ami viszont biztos, hogy szintén a korszak, pontosabban a francia forradalom miatt alakult ki a kávéházi és éttermi kultúra Európában. A forradalom évei alatt ugyanis szinte kiirtották a francia nemességet, gazda nélkül maradt szakácsaiknak, cukrászaiknak pedig meg kellett valahogy élniük – sorra nyíltak hát a vendéglők és kávéházak, előbb Párizsban, aztán szerte az országban, s a divat hamar meghódította a legeltökéltebb ellenfelet, a brit birodalmat is.
A „Napóleon kori francia konyha és hatása az európai étkezési kultúrára” című rendhagyó kiállítás, amely még sok titkot elmesél a korszak gasztronómiájáról, keresve sem nyílhatna meg jobb helyen, mint a komáromi erődben. „Ha úgy tetszik ugyanis, az erődöt is Napóleonnak köszönhetjük” - mondta a tárlat rendezője. 1809-ben ugyanis, amikor a francia császár elfoglalta Bécset, I. Ferenc osztrák-magyar uralkodó az észak-komáromi öreg- és új várba menekült. Látván a hely stratégiai fontosságát, kijelentette, hogy ide egy erődrendszert kell építeni, amely szükség esetén 200 ezer katona befogadására is alkalmas lehet. Az építkezések már I. Ferenc életében elkezdődtek, a teljes rendszer befejezésére azonban csak az 1848-49-es szabadságharc bukása után került sor.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Tömegesen csatlakoztak a szegény vidékiek a mexikói forradalomhoz az óriási adóterhek miatt tegnap
- Első látásra isteneknek hitték az aztékok a hódító spanyolokat tegnap
- Annyira elégedetlen volt, hogy széttépte első New York-i szerződését Maria Callas tegnap
- A magyar főváros az árvíz ellen: így öntötte el a Duna a múltban Budapestet tegnap
- Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tegnap
- A jugoszláv vasútnál is dolgozott, mielőtt színész lett Peter Falk tegnap
- Tragédiával kezdődött a világ első városközi vasútvonalának megnyitója 2024.09.15.
- Hatalmas reklámkampánnyal népszerűsítette az első angliai hőlégballonos repülést Lunardi 2024.09.15.