Víz alatti barlangból lopták el Amerika egyik első lakójának 13 ezer éves csontvázát
2017. szeptember 8. 08:39
Egy 2010-ben, egy mexikói víz alatti barlangban felfedezett, 2012-ben ellopott csontvázról kiderült, hogy az amerikai kontinens legrégebbi ismert emberi maradványai közé tartozik. Bár öt év telt el a maradványok eltűnése óta, a kutatók továbbra is reménykednek benne, hogy épségben visszatérnek a Yucatán-félészigeten található barlangba.
Korábban
A PLOS One tudományos folyóiratban megjelent írás szerint a „Chan Hol II-i fiatalember” névre keresztelt csontváz, amelyet 2012-ben egy víz alatti barlangól loptak el a Yucatán-félszigetről, több mint 13 ezer éves, ezzel pedig az egyik legkorábbi időpontra datálható emberi csontváz, amelyet a kontinensen valaha találtak. Korábban szintén a Yucatán-félszigeten a kutatók már felfedeztek 12 ezer éves emberi maradványokat, és egy közeli barlangban egy körülbelül 13500 éves csontvázra is rábukkantak.
A Yucatán-félsziget víz alatti barlangjai az Észak-Amerikába az elsők között érkező telepesek életéről mesélnek. „A késő pleisztocén korban ezek a barlangok még nem kerültek víz alá. Az első emberek, akik elfoglalták a mai Mexikió karibi parvidékét, ezekbe a barlangokba vándoroltak, ahol néhányan közülük végül meg is haltak” – nyilatkozta 2011-ben Dominique Rissolo, a Waitt Institute régésze a National Geographicnak. „Amikor a legutóbbi jégkorszak véget ért, a sarkvidéki jégsapkák és a kontinentális jégtakarók megolvadása világszerte megnövelte a tengerszintet. A Yucatán-félsziget barlangjai megteltek vízzel, így az első amerikaiak évezredekig rejtőztek, míg víz alatti barlangkutatók rájuk nem találtak.”
A kutatók egy másik Yucatán-félszigeti barlangban találtak rá a korábban már említett, 12 ezer éves emberi maradványokra, egy tizenéves lány csontvázára. Ezután a víz alatti régészek 2010-ben Chan Holban (amely maja nyelven „kis lyukat” jelent – a név a bejárat szűkösségére utal) egy újabb ígéretes csontvázra bukkantak. A búvárok szenzációs felfedezésüket 2012 februárjában jelentették be a közösségi médiában, ez azonban utólag szerencsétlen lépésnek bizonyult. A nagy nyilvánosság ugyanis nemcsak a hasonló kutatások iránt érdeklődők, hanem a fosztogatók kíváncsiságát is felkeltette. Amikor a tudósok márciusban visszamentek a lelőhelyre, a csontváznak már csak hűlt helyét találták. Az első amerikai telepesek egyike eltűnt arról a helyről, ahol évezredekig békében nyugodott.
A nagyjából 80 százalékban ép csontváznak mindössze kb. 10 százalékát hagyták a barlangban a fosztogatók, feltehetően azért, mert túlságosan egybeolvadt a számára végső nyughelyül szolgáló kőtömbbel, így csak nagy nehézségek árán lehetett volna kiszabadítani – írta Sarah Gibson antropológus a PLOS Paleo Community oldalán egy blogposztban.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/dd4c71d7e065038ad3ed256b5c105d9a.jpg)
A csontok korának hagyományos módszerekkel, így többek között radiokarbonos datálással történő meghatározása rendkívül ellentmondásos eredményekre vezetett – számolt be róla Andrew Masterson a Cosmos magazinban. Ez a fiatalember végső nyughelyéül szolgáló barlang egy különleges jellegzetességének volt betudható. A Chan Hol-barlangot ugyanis a fiú halála óta sós és édesvíz is rendszeresen elárasztotta, ezen folyamatok pedig szinte minden, a pontos szénizotópos kormeghatározás szempontjából kuclsfontosságú kollagént kiszivattyúztak a csontokból.
A tudósok a probléma megoldása érdekében a testet foglyul ejtő cseppkődarabhoz fordultak. Mintákat vettek a csontvázon keresztül „kinőtt” sztalagmitból (állócseppkőből), valamint más, közeli kőzetekből, és megvizsgálták a mintákban lévő különféle elemekben található izotópok mennyiségét. Az izotópok elemzésével a tudósok számára lehetővé vált, hogy meghatározzák, milyen volt az éghajlat, amikor az izotópok a cseppkőbe kerültek, vagyis bizonyítékot szolgáltathattak arról, mikor kezdtek a sztalagmitok kialakulni. A tudósok most azon munkálkodnak, hogy DNS-t nyerjenek ki a megmaradt csontokból, és bár öt év telt el a maradványok eltűnése óta, továbbra is reménykednek benne, hogy épségben visszatérnek a Yucatán-félészigeten található barlangba.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
![Szovjetunió](/ih0Ax/label/.cut-640x400/28.jpg)
Szovjetunió
- A kurszki csata veszteségeit már nem tudta kiheverni a német hadsereg
- Számos elmélet született, de még mindig nem oldódott meg a Gyatlov-rejtély
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- A szimbólumokra is nagy gondot fordítottak a Barbarossa hadművelet megtervezői
- Termonukleáris háború kitörésétől védte meg a világot a forródrót
- A harctéren remekül, a politikában viszont rosszul teljesített Zsukov marsall
- Kis híján a világűrben ragadt az első női űrhajós
- A Szovjetunió mellett Csehszlovákia és Jugoszlávia felé is jóvátétel terhelte Magyarországot
- Kijátszotta a szovjet légvédelmet és repülőjével leszállt Moszkvában a fiatal német pilóta
- Élete végéig a szellemi függetlenségre törekedett Rotterdami Erasmus 20:20
- Egészségi állapota miatt hagyott fel a szobrászkodással Amedeo Modigliani 18:05
- A kurszki csata veszteségeit már nem tudta kiheverni a német hadsereg 16:05
- Megváltozott néven működik tovább a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes 15:05
- Tovább bővült a Magyar Zene Házának tehetséggondozó programja 13:20
- Negyven tonna aranyat és ezüstöt rejtett az elsüllyedt spanyol hajó roncsa 09:05
- Metaélmény és kapitális bukások a Kudarc Múzeumában 08:50
- Zenésznemzedékek sorát inspirálta George Gershwin egyedi stílusa tegnap