Új műfajt teremtett leleplező riportjaival az első száguldó riporter, Nellie Bly
2021. szeptember 2. 12:56 Balázs-Piri Krisztina
A washingtoni Hírmúzeum, a híres Newseum önálló tablót szentelt neki: neve első helyen szerepel azok között, akik új fejezetet nyitottak az oknyomozó újságírásban. Hogy mindezt nőként érte el, ma már nem hangzik olyan hihetetlenül, de nem árt emlékeztetni rá: Nellie Bly a XIX. században élt, amikor a szüfrazsettek még választójogért harcoltak.
Korábban
„Kis árva lány, jelentkezz!”
Vajon írógépen írt már, mint Mark Twain, aki 1873-ban kapta az egyik első tesztpéldányt a Remington-gyártól? Vagy még tollal körmölte riportjait? Akár így, akár úgy történt, teljesítményének nagyságát senki sem vitatja. Módszerének etikusságáról azonban mind a mai napig vitáznak, annak ellenére, hogy szép számmal akadtak követői a XX. században is.
Például a német Günter Wallraff, akinek bevallottan Bly volt a példaképe, és aki hol török vendégmunkásnak, hol hajléktalan alkoholistának adta ki magát, és az így szerzett szomorú tapasztalataival sokkolta a közvéleményt. Nos, e módszert a szép, fiatal nő, Nellie Bly találta ki, aki elmebetegnek tettetve magát jutott be egy borzalmas hírű gyógyintézetbe. Leleplező riportja, ami után az intézményben kénytelenek voltak javítani a betegek helyzetén, megadja a választ az etikai dilemmákra is. Ha csak így lehet jobbítani a legelesettebbek sorsát, ugyan kinek lehet ellenvetése e módszer ellen…?!
Bár első írását, egy olvasói levelet „Kis árva lányként” szignálta, az 1864. május 5-én született Elizabeth Jane Cochrannak volt családja. Pennsylvaniában, Cochran’s Millsben, a mai South Park Townshipben éltek, és a krónikák feljegyezték, hogy a család „Pinkynek” becézte a rózsaszínű ruhákért rajongó kislányt, aki talán a jövőjét is rózsaszínben remélte látni.
Apja egyszerű munkásként kezdte, aztán sikeres vállalkozó lett, aki megvásárolta az üzeme és a háza körüli földeket, és olyan gazdag lett, hogy a városkát is róla nevezték el Cochran’s Millsnek. Ám korán, végrendelet nélkül halt meg, a család szűkös anyagi viszonyok közé került, és az édesanya új, brutális házastársa csak rontott a helyzetükön; a család végül 1880-ban Pittsburghben kötött ki.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8abd0409c8de421f9c319f368990ad03.jpg)
Elizabeth kezébe ekkoriban kerülhetett rendszeresen újság, és a Pittsburgh Dispatch egyik cikke alaposan fel is bosszantotta. A cikk írója – a XIX. század végén nem szokatlan módon – arról írt, milyen nevetségesek is azok a nők, akik a gyerekszülésen és -nevelésen túl önálló karrierre vágynak ahelyett, hogy a háztartásukkal foglalatoskodnának. Elizabeth azonnal tollat ragadott, és a „Kis árva lány” jeligével írt olvasói levelében alaposan lehordta a szerzőt.
A főszerkesztőnek annyira megtetszett a bátor, szókimondó írás, hogy felhívást tett közre: „Kis árva lány, jelentkezz!” A kis árva lány pedig jelentkezett, és bár nem tudjuk, hogy a főszerkesztő miért sejtett férfit e jelige mögött, mindenesetre Elizabeth női volta igencsak meglepte, és először nem is akarta alkalmazni a lányt. Ám végül mégis megegyeztek, és Elizabeth ekkor vette fel a népszerű zeneszerző, Stephen Foster egyik dala nyomán a cserfes szolgáló, Nellie Bly nevét.
Kezdetben gyárakban dolgozó nőkkel készített interjúkat: a lány jól ismerte ezt a világot, hiszen már 14 évesen munkába kellett állnia, és megtapasztalta, hogy a nőknek csak a legrosszabbul fizetett, ócska melók jutnak. Írt lányanyákról, prostituáltakról, sőt, először itt próbálta ki később világhírt hozó módszerét: gyári munkásnőnek állt, és lopáson kapatta magát. Azt mindenesetre megtanulta, hogy az igazságszolgáltatás nem bánik kesztyűs kézzel a piti bűnözőkkel, míg az embertelen körülményeket üzemeikben fenntartó, munkásaikat éhbérért dolgoztató gazdagoknak mindent elnéz.
Az újság tulajdonosai – leginkább a gyárosoktól érkező támogatások elapadásától tartva – ekkor besokalltak: Nellie-t a női rovathoz irányították, ahol a legizgalmasabb téma a fűzőviselet volt. A még csak 21 éves lány úgy döntött, nagyobb fába vágja a fejszéjét. Szerencséjére az újság vezetői minél távolabb akarták tudni, úgy hogy beleegyeztek: tudósítson a „minden lében kanál” riporter Mexikóból.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/57caf2a3fe7581dfa7c42a7714b7d4d9.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése](/ih0Ax/label/.cut-640x400/802.jpg)
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Élete végéig a szellemi függetlenségre törekedett Rotterdami Erasmus tegnap
- Egészségi állapota miatt hagyott fel a szobrászkodással Amedeo Modigliani tegnap
- A kurszki csata veszteségeit már nem tudta kiheverni a német hadsereg tegnap
- Megváltozott néven működik tovább a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes tegnap
- Tovább bővült a Magyar Zene Házának tehetséggondozó programja tegnap
- Negyven tonna aranyat és ezüstöt rejtett az elsüllyedt spanyol hajó roncsa tegnap
- Metaélmény és kapitális bukások a Kudarc Múzeumában tegnap
- Zenésznemzedékek sorát inspirálta George Gershwin egyedi stílusa 2024.07.11.