Négy nyílvessző végezhetett egy terhes indián nővel a gyarmatosítás előtti korban
2019. május 17. 13:41 Múlt-kor
Meglehetősen kevés információ áll a kutatók rendelkezésére az ősközösségek terhes nőkkel kapcsolatos temetkezési szokásokat illetően, azonban egy amerikai tudós révén már többet tudhatunk meg egy konkrét esetről.
Korábban
Robyn Wakefield-Murphy bioarcheológus egy fiatal, terhesen elhunyt amerikai őslakos nő maradványait vizsgálta meg, akivel a jelek szerint négy nyílvessző végzett. Sírjára még az 1950-es években bukkantak a Pennsylvania állambeli Shippenportnál található régészeti lelőhelyen, azonban a maradványok közelebbi vizsgálatára mostanáig nem került sor.
A kutatók szerint a mai Shippenport térsége az őslakos monongahela közösség területe volt Kr. u. 1050-től körülbelül 1635-ig. A feltárt lelőhelyen talált csontokat ma a pittsburgh-i Carnegie Természettudományi Múzeum őrzi.
A nő medencetájéka körül 30, csontból készült gyöngyöt is találtak, valamint nyaka körül további 44 kagylóból készültet. Wakefield-Murphy figyelmét az keltette fel a maradványokban, hogy azok tüzetesebb vizsgálata kimutatott három nyílhegy maradványait t a mellkasban, valamint egy továbbit, amely egyik bordájába fúródott.
„Lehetséges, hogy egy portya szerencsétlen áldozata volt. Egy másik lehetséges magyarázat az, hogy egy másik csoportból való nő rituális meggyilkolásáról van szó” – mondta el Wakefield-Murphy, aki a New York-i Csontkovács Főiskola helyettes anatómiaadjunktusa.
Habár mindkét elmélet valószerűnek tűnik, bebizonyítani egyiket vagy másikat nem lehetséges DNS-vizsgálat nélkül, amely azonban egy őslakos sír megrongálásával járna, jegyezte meg a szakértő.
A nő erőszakos halálán kívül Wakefield-Murphy egy további izgalmas nyomra lelt: a nő nagy valószínűséggel terhes volt, amikor megölték. A fiatal nő maradványai mellett ugyanis megtalálták egy 24 hetes magzatéit is, és további talány, hogy a sír miért a hajdani falu határán kívül, egy fa alatt helyezkedett el, miközben a monongahela kultúrában a kihegyezett cölöpökkel védett település határain belül való temetkezés volt a szokás.
A korábbi feltárások alapján a kutatók számára az rajzolódott ki, hogy e kultúra a mai Pennsylvania, Nyugat-Virginia, Ohio és Maryland államok egyes területein volt jelen körülbelül 1050-től az 1630-as évekig.
A „monongahela” névvel az 1930-as évek óta jelölik a kultúrát, azonban a szakértők már a 19. század óta tudnak létezésükről. A nevet a Nyugat-Virginia északi részétől a pennsylvaniai Pittsburghig haladó Monongahela folyó ihlette. Más korabeli népcsoportokkal ellentétben a kutatóknak egyelőre nem sikerült megállapítaniuk, pontosan mi lett e kultúra sorsa az európai telepesek érkezése után.
„Fogalmunk sincs, mi történt velük” – mondta John Nass, a Pennsylvaniai California Egyetem (California University of Pennsylvania – az intézmény nem Kalifornia államról, hanem a pennsylvaniai California nevű településről kapta nevét) antropológiai programjának vezetője. „Gyakorlatilag távoztak az állam e részéről, de nem tudjuk, hová költöztek.”
Ami temetkezési szokásaikat illeti, a monongahelák településeik központi, üres részét – egyfajta főterén – temették el halottaikat. Előfordult, hogy a gyermekeket házaik alá temették, de arra eddig nem akadt példa, hogy egy monongahela sírt a településen kívül találjanak meg. Wakefield-Murphy szerint a sír szokatlan elhelyezkedése a két élet elvesztését kísérő gyász jele lehet.
„E temetkezés különleges természete így a közösség egy helyett két tagjának váratlan elvesztésével kapcsolatos nagyobb gyász terméke lehet” – írta a kutató a Fizikai Antropológusok Amerikai Társaságának (American Association of Physical Anthropologists) konferenciáján bemutatott tanulmányának összefoglalójában.
Kutatási eredményeivel Wakefield-Murphy kiemeli annak fontosságát, hogy a kutatók kiterjesszék munkájukat az édesanya-magzat jellegű temetkezésekre is. „A történelem előtti időkben a gyermekszüléssel kapcsolatos halálozások egyáltalán nem voltak ritka események” – mondta, azonban régészeti ritkaságuk arra enged következtetni, hogy vagy feltárásukban, vagy megőrzésükben egyéb szempontok diktálnak.
Megjegyezte, a régészeknek váratlan helyeken is keresniük kell a sírokat, mivel az anya-magzat halálesetek az egész történelem folyamán különleges kezelésben részesültek, a közösség szokásos temetési hagyományain kívül. Remélhetőleg további hasonló lelet kerül elő a jövőben, amelyek több fényt vethetnek e múltbéli nők történeteire.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
- A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca
- Kémfilmbe illő tervekkel próbálta elérni Fidel Castro bukását az Egyesült Államok
- Hivatalosan máig nem született béke észak és dél között a Koreai-félszigeten
- Kezdeti hátránya ellenére az Egyesült Államok végül megnyerte az űrversenyt
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre
- Termonukleáris háború kitörésétől védte meg a világot a forródrót
- Richard Nixon mellett sok más amerikai elnököt is ellátott tanácsaival Henry Kissinger
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap