Napóleon tábornoka a trónért cserébe meghagyta a norvégoknak saját alkotmányukat

Egy évszázadnyi függés

Az önálló Norvégia álma nem élhetett sokáig: miután nem sikerült sem Nagy-Britannia, sem a hatodik koalíció más államainak támogatását megszerezni az önállósági törekvésekhez, nyilvánvalóvá vált, hogy a győztes Svédország katonai erővel fog érvényt szerezni a kieli békében foglaltaknak.

A július 26-ától augusztus 14-éig tartó háborúban a svédek egyértelmű fölényben voltak, azonban több helyen jelentős ellenállásba ütköztek, ami fontos mozgásteret hagyott Keresztély Frigyesnek.

Augusztus 10-én XIV. Károly János svéd király volt az, aki tűzszünetet ajánlott fel, és még aznap megkezdődtek a két fél közötti tárgyalások a Viken megyei Mossban (érdekesség, hogy e háború mind a mai napig az utolsó fegyveres konfliktus, amelyben Svédország részt vett).

A svéd fél jelentős engedményt tett: elfogadta a májusi alkotmányt, ezzel biztosította a norvégokat arról, hogy országukat nem fogja egyszerűen bekebelezni a keleti szomszéd.

A mossi konvenció néven elfogadott egyezmény hivatalosan a svéd király és a norvég kormány között jött létre, azt nem Keresztély Frigyes (akinek legitimitását a svéd fél nem ismerte el), hanem két minisztere, Niels Aall és Jonas Collett írta alá. Értelmében Norvégia az uralkodó személye és a külügyek kivételével gyakorlatilag külön ország maradt.

1814. november 4-én a Storting hivatalosan is Norvégia királyává választotta Bernadotte-ot (ekkoriban a norvégok szintén XIV. Károly Jánosként emlegették, napjainkban a norvég történetírás III. Károly Jánosnak nevezi), és a későbbi közös királyok is a norvég törvényhozás jóváhagyásával léptek trónra, azaz továbbra sem vált örökletessé a monarchia.

Norvégia és Svédország uniója békés úton, a Storting kezdeményezéséből, népszavazással megerősítve ért véget 1905. október 26-án, II. Oszkár svéd király lemondásával a norvég trónról. Helyére Károly dán királyi herceg lépett VII. Haakon néven, akinek leszármazottai (a Glücksburg-ház) máig Norvégia uralkodói.

1. Szövetségek és uniók
2. Szólásszabadság volt, vallásszabadság kevésbé
3. Egy évszázadnyi függés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből