Mongol futótűz, avagy valóban történelmi csatát vesztettünk Muhinál?
2022. április 11. 16:40 Múlt-kor
Korábban
Nem várt, de annál szerencsésebb fordulat
Batu seregei lerohanták az országot, a muhi csata után közvetlenül eljutottak egészen Pestig, a Duna vonaláig. A mongol hadak északi szárnya elfoglalta a Magyar Királyság északnyugati részét (többek között elesett Óbuda és Esztergom is), a déli szárny mindeközben Erdélyt dúlta.
A királyi pecsétet is megszerezve a mongolok rendeletet írattak, hogy az emberek térjenek haza, arassák le a termést, és adózzanak. Ezután tovább folytatták a pusztítást.
A fordulat 1242 tavaszán következett be, amikor a mongol hadak tervszerű és összehangolt kivonulása megkezdődött. Ennek indoklására a ma is leginkább elfogadott érv Ögödej nagykán halála és az új kán választása Karakorumban, a mongolok fővárosában.
Emlékpark a mai Muhi mellett (Kép forrása: Wikipédia/ Sebastian.mrozek/ CC BY-SA 3.0)
Egy másik lehetséges magyarázat a mongolok nem várt jelentős veszteségeire mutat rá, valamint arra, hogy a megnyúlt utánpótlási vonalak már nem biztosították a lehetőséget a magyar területek fölötti tartós uralom megőrzésére.
Elképzelhető az is, hogy a hadjáratnak ez csak egy felderítő-előkészítő szakasza volt, ám ennek némileg ellentmond, hogy sikereik ellenére a Magyar Királyság meghódítását ezt követően csak 1285-ben kísérelték meg.
Ekkor IV. László király serege legyőzte, majd egészen a Kárpátokig űzte a mongol hadat, ahol végül székely segítséggel leszámoltak ellenségükkel.
Ugyan újabb mongol hadak nem érkeztek, IV. Béla uralkodásának második, 1242 utáni szakaszát az újabb inváziótól való rettegés nagyban meghatározta. Az elnéptelenedett ország hasonló veszteségeket csak a török korban szenvedett el újra, de a pusztítás jóval hosszabb távon – nem egy év alatt – fejtett ki hasonló hatást.
Pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de a veszteségek aránya megközelíthette akár a lakosság egynegyedét is, ami példátlan a magyar történelemben.
IV. Béla nem méltatlanul érdemelte ki a második honalapító címet. Politikája új irányt vett, igyekezett kompromisszumot találni a főurakkal és az egyházi vezetéssel is, új – immár nem föld, hanem kő – várakat építtetett, visszahívta a kunokat, és az elnéptelenedett területekre telepeseket hívott be.
Mindezt abban a reményben, hogy a Magyar Királyság többé nem lehet kiszolgáltatott egy hasonló támadással szemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Még a nevét is el akarták törölni a vallásreformer fáraónak
- Az örök élet elnyerésének esélyét növelte a luxuscikknek számító Halottak Könyve
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Zenei forradalmat jelentett a Beatles első kislemeze 15:05
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének 12:20
- Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 10:35
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap