Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
2019. március 22. 18:26
Együttműködés istenek nélkül?
A kutatás eredményei arra utalnak, nem szükségesek nagy, mindenható istenek ahhoz, hogy egy társadalom komplexebbé váljon – mondta Raffield. Ráadásul egy olyan hitrendszer felé mutatnak, amely egészen különbözik napjaink nagy világvallásaitól. A viking kori skandinávok emellett hittek számos nem istenszerű természetfeletti lényben, mint például a tündék, a törpék, a trollok vagy az óriások, akik mind képesek voltak az emberek életébe beavatkozni. „Az ember bölcsebben tette, ha egyikőjüket sem haragította magára, ha magas kort akart megérni, de ugyanakkor arra sincs bizonyíték, hogy e lények bármelyike valamiféle viselkedési előírások betartására kötelezte volna az embert, vagy hogy maguk követtek volna ilyet” – mondta Raffield.
Valójában talán nem is az istenek voltak a vikingek számára a legfontosabb tényezők a sikerben vagy kudarcban – mondta. A sors gondolata vélhetően fontosabb volt. Egy külön természetfeletti csoportba, a diszek közé tartoztak a nornák, akik törődésükkel vagy éppen ennek hiányával határozták meg az emberek sorsát. Egyesek közülük kockát vetettek vagy anyagot szőttek, amelyek meghatározták egy ember életének alakulását. „Így talán lehetséges, hogy az istenek kevésbé voltak befolyásosak, mint amennyire mai szemmel annak vélnénk őket” – mondta Raffield.
Az erkölcsösség ugyanezen definíciója mellett a görög és római istenek hasonlóan öncélúak és amorálisak voltak, e társadalmak pedig meglehetősen összetettek és fejlettek voltak. Raffield szerint talán bármiféle istenség előidézhet együttműködést – vagy talán a természetfeletti lények annyira nem is fontosak a komplexitás eléréséhez. „Szeretném azt hinni, hogy az embereknek megvan a képességük ahhoz, hogy együtt éljenek és dolgozzanak anélkül, hogy természetfeletti lények beavatkozására támaszkodjanak” – mondta, „azonban egyáltalán nem vagyok arra feljogosítva, hogy erre választ adjak.”
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.