Még a perzsák sem találtak rá a szidóni templom titkos szobájára
2015. március 3. 18:11
A dél-libanoni Szidón városának frères-i régészeti lelőhelyén egy titkos szobát fedeztek fel a British Museum régészei, valamint libanoni szakemberek. A monumentális földalatti terem valószínűleg az ötezer éves település bronzkori templomához tartozik.
Korábban
A felfedezést nem feltárás előzte meg, a területen a lelőhely melletti Nemzeti Múzeum alapjait lefektető munkások dolgoztak. Tíz évvel ezelőtt a szakemberek rábukkantak egy „Szentek szentjének” nevezett földalatti szobára, amely i. e. 1300-ból való, s a kutatók szerint az ősi istenek imádásának helyszíne volt. A most felfedezett titkos terem közvetlenül e szoba mellett található.
A régészek vezetője, Claude Serhal Doumit szerint a felfedezés igen jelentős, a termet pedig olyan jól elrejtették a kíváncsi szemek elől, hogy még a későbbi korok építői sem vették észre, így a tetejére építkeztek. „A perzsa időszak építkezései gyakorlatilag hermetikusan lezárták a monumentális szobát, amelyben érintetlen, többek között helyben előállított, valamint Ciprusról és Mükénéből importált kerámiákat találtunk” - olvasható a kutatócsoport közleményében.
A most feltárt, hatalmas kövekből épült szoba hét és fél méterrel az utcaszint alatt található, belmagassága pedig négy és fél méter. „Faanyagokat, fazekas termékeket, valamint rituális ünnepségek lakomái során használt edényeket találtunk a teremben” - mondta Doumit a The Daily Starnak.
A titkos szobában talált egyik edény
A British Museum régészei már 17. éve kutatnak a libanoni Régészeti Főigazgatóság jóváhagyásával Libanon déli részein. Tavaly májusban például egy ritka, föníciai papot ábrázoló szoborra bukkantak a helyszínen, amely a szakértők szerint az utóbbi évtizedek legjelentősebb felfedezése lehet a közel-keleti országban.
Libanon déli része a világ legrégebbi folyamatosan lakott térsége, ahol az első települések az i. e. 4. évezredben létesültek. Szidón gazdagsága a tengeri közvetítő kereskedelemből, a libanoni cédrusból, a halászatból, a bíborfesték- és üveggyártásból, illetve fémművességből eredt. Fönícia más városaihoz hasonlóan Szidón az i. e. 2. évezredtől egyiptomi befolyás alatt állt, majd Kánaán vezető kikötővárosa lett.
A település i. e. 738-ban került asszír fennhatóság alá. Később babiloni, perzsa, görög, majd római uralom következett. A Biblia szerint Krisztus, illetve Pál apostol is járt Szidónban. A várost 501-ben földrengés döntötte romba, 637-ben az arabok foglalták el, később az Oszmán Birodalom része volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Fogolytársaival memorizáltatta legjobban sikerült verseit Recsken Faludy György 09:05
- Egy szabadságharcos rejtegetése miatt vetették börtönbe Madách Imrét tegnap
- Ügyvédje akadályozta meg Stephen Kinget, hogy saját kezűleg álljon bosszút autóján tegnap
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd tegnap
- Rendőri felügyelet alá helyezték a szanatóriumban röpiratokat készítő Széchenyit tegnap
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 2024.09.20.
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 2024.09.20.
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 2024.09.20.