Kádár János és az ő Piroskája
2018. október 10. 12:18 Murányi Gábor
Ez az évődős, némiképp feminista beütésű szópárbaj az Asszony a viharban című 1974-ben forgatott tévéfilmben hangzott el a Mihályt alakító Avar István és az Annát megszemélyesítő Piros Ildikó között. „A háború pusztító vihara adja a komor hátteret ahhoz a tragikus kimenetelű szerelemhez, amely két illegális kommunista között szövődött az 1940-es évek elején” – ekként ajánlotta a nézők figyelmébe egy rövid tartalmi ismertető a parádés szereposztású, Málnay Levente rendezte „filmballadát”. Azt feltételezni lehetett, hogy Döme Piroska – aki az 1960-as években a Fény és árnyék című „szépirodalmi eszközökkel megformált” memoárjával lépett úgymond írói pályára – az Asszony a viharban című 1969-es regényének nőalakját, Annát önmagáról mintázta. Azt viszont csak a legbeavatottabbak sejthették, hogy az írónő Mihály figuráját is az illegális kommunista mozgalom hús-vér alakjából, Kádár Jánoséból gyúrta.
Vonzó férfi hamiskás mosollyal
Szinte országos hadititoknak számított évtizedekig az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárát Döme Piroskához egykoron intim kapcsolat is fűzte. Minden bizonnyal ezért „felejtődött” ki az 1987-es, A magyar antifasiszta ellenállás és partizánmozgalom című lexikon Döméről írott szócikkéből is, hogy az illegális ifikhez az 1930-ban csatlakozó polgárlánynak, a „bányászellenállás pártösszekötőjének” nem csak („a csendőrnyomozókkal vívott tűzharcban hősi halált halt”) Ságvári Endre és (az 1970-es évek közepén kulturális miniszterként szolgáló) Orbán László volt úgymond a felső kapcsolata, hanem az illegális kommunisták egyik hazai vezetője, Kádár is.
A azonosítást számos módon, saját regényes életrajzát is némiképp átírva nehezítette Döme Piroska. A filmbeli Anna például a szerelem fellángolása idején már gyermekét egyedül nevelő és főleg – a valósággal ellentétben – elvált asszony, így a kommunista erkölcsöt betartva is lehetett neki udvarolni. A valóságban Döme Piroska az 1940-es években még csak külön élt első férjétől, gyermeke apjától, amit a korabeli közfelfogás nehezen tolerált.
A legjelentősebb eltérés a valóságtól azonban az volt, hogy főhősét, Mihályt az írónő „megölte”. Pontosabban miután a rendőrség letartóztatta a regénybeli férfit, az – elkerülendő a kínvallatást és azt, hogy esetleg bárkit beköpjön – kiugrott a rendőrségi kihallgatószoba második emeleti ablakán, és így hősi halált halt. Pszichológiai nézőpontból, persze, ugyanaz történt az irodalomban, mint az életben: az egy-másfél, legfeljebb kétéves viszony a nő számára véglegesen lezárult.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis tegnap
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot tegnap
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz tegnap
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek tegnap
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 2024.09.27.
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 2024.09.27.
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 2024.09.27.
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 2024.09.27.