Hónap: szeptember • Nap: 22
1158. szeptember 22.
Meghal Freisingi Ottó
A morimondi (Haute-Marne) cisztercita kolostorban körülbelül negyvenöt éves korában meghal az osztrák Babenberg hercegi családból származó Freisingi Ottó, a neves történetíró. Az uralkodó császárnak, I. (Barbarossa) Frigyesnek nagybátyja volt. Ottó, aki részt vett a második keresztes hadjáratban, `Két birodalom krónikája` címmel nyolckötetes művet írt az Isten országa és az Antikrisztus között dúló harcról. Az I. Frigyes császár tettei című művében rövid fejezetet szentel a II. Géza kori Magyarországnak. Az országot nagynak és gazdagnak tartja, az itt élő magyarorkról azonban lesújtó véleménye van. `Ezek a magyarok visszataszító külsejüek, mélyen ülő szemeik vannak, termetük alacsony, erkölcseikben és nyelvükben pedig annyira barbárok és vadak, hogy joggal lehet kárhoztatni a szerencse szeszélyét, vagy inkább csodálni az Isten türelmét, amiért martalékul hagyta ezt az oly szép földet az emberiség e szörnyetegeinek, akiket még embernek sem nevezhetek.`
1499. szeptember 22.
A Svájci Államszövetség független lesz a birodalomtól
A bázeli béke véget vet a német király, I. Miksa és a Svájci Államszövetség között folyó háborúnak. A békeszerződés legfontosabb eredménye az, hogy az államszövetség ténylegesen kiválik a Szent Római Birodalomból. A konfliktus abból támad, hogy a svájciak nem voltak hajlandók részt vállalni az 1495-ben meghozott birodalmi reform pénzügyi terheiből, és a Birodalmi Kamarai Bíróságot elismerni. A fegyveres harcok 1499 februárjában kezdődtek. Jóllehet Miksa a háborút 1499 áprilisában birodalmi üggyé nyilvánította, a küzdelem terheit legfőképpen a Sváb Szövetségben egyesült lovagok és birodalmi rendek viselték, akiknek serege fölött azonban a svájciak számos győzelmet arattak.
A bázeli béke eredményeképpen az államszövetség (1291. VIII.), amelyhez a morgarteni csata óra (1315. XI. 15.) a három őskanton, Uri, Schwyz és Unterwalden mellett többek között Luzern (1332.), Zürich (1351), Bern (1353), valamint Alsó-Wallis (1476), Solothurn (1481) városok csatlakoztak, formailag a birodalmi szövetségben marad, de a birodalmi reform költségeiből nem kell részt vállalnia.
1752. szeptember 22.
Meghal Apor Péter
1676-1752. szeptember 22.
erdélyi történetíró, főműve a Metamorphosis Transsylvaniae.
1791. szeptember 22.
Megszületett Michael Faraday angol fizikus
Az elektromosságtan megalapító Newington Butts-ban látta meg a napvilágot. Megfigyelte a mágnesnek az elektromos áramra gyakorolt hatását és ezzel felvázolta a villamos motor működési elvét, 1831-ben felfedezte az elektromágneses indukció jelenségét; 1833-ban felállította elektroliziselméletét. Az elektrosztatikában 1843-ban kimutatta az elektromos töltés megmaradásának elvét. Megfogalmazta a töltéselkülönüléssel, vagyis az influenciával végbemenő feltöltődés elméletét és kimutatta, hogy egy üreges vezető (Faraday-féle kalitka) belsejében leárnyékolja a külső elektromos hatásokat. Hampton-ban hunyt el 1867. augusztus 25-én. Róla nevezték el a londoni Faraday Society-t.
1792. szeptember 22.
A konvent kikiáltja az I. Francia Köztársaságot
A konvent kikiáltja a köztársaságot: a forradalom megvalósította az átmenetet a monarchiából a köztársaságba.
A köztársaság jelszavául a "testvériség"-et választotta. Szeptember 25-én a konvent kinyilvánítja, hogy "a Francia Köztársaság egységes és megbonthatatlan".
1827. szeptember 22.
Joseph Smith megalapítja a mormon egyházat
Joseph Smith, aki állítólag 15 évesen tapasztalta először magasabb rendű lények jelenlétét, egy Mormon fia, Moroni nevű angyaltól kinyilatkoztatást kapott olyan aranytábla létezéséről, amelyen `reform-egyiptomi írásban isteni eredetű szövegek találhatók, s amelyet Cumorah hegyén fog megkapni. A Smith által `Book of Mormon` címen angolba átültetett munka lett az 1830. IV. 6-án létrehozott mormon egyház bibliája. Tagjai számos vallás elemeiből összeálló tanításuk alapján, aszkétikus életvitellel készülnek a minden idők végén elérkező újjászületésre.
1828. szeptember 22.
Shaka zulu törzsfőt meggyilkolják testvérei
Shaka törzsfőnököt, aki uralma alatt a nguni törzsek egész sorát olvasztotta össze a zulu népben (a mai Natal területén), testvérei meggyilkolják. Az általa alakított Zulu Birodalom azonban 50 évvel túléli halálát. Az 1787-ben született, apja által elűzött Shaka a hatalmas szomszéd fejedelemnél, Dingiswayónál nőtt fel, aki kiváló harcossá nevelte. Ennek következtében Shaka a katonai hierarchiában gyorsan emelkedett fölfelé és Dingiswayo halála után annak utódjává választották meg.
Eközben Shaka apja is meghalt és - testvéri legyőzését követően - az új törzsfőnök hazájában is uralomra jutott. Shaka ezzel két törzs ura lett, s harcosait uralkodás során ütőképes katonai hatalommá fejlesztette. Az afrikai birodalom fejlődését azonban megakadályozta, hogy nem volt olyan szilárd társadalmi szervezet vagy vallási eszme, amelyre a rendszer épülhetett volna.
A nagyravágyó és kegyetlen Shaka kemény terrorintézkedésekkel erősítette pozícióját. Így, bár 1200 asszonyból álló háremmel rendelkezett, egyetlen vér szerinti örököst sem hagyott hátra, mivel gyermekei anyját vagy a terhesség alatt elpusztította, vagy az újszülötteket ölette meg. Alattvalói között Shaka élet és halál abszolút ura volt.
Shaka háborúkkal teli uralkodása következtében hatalmas területek pusztulnak el.
1848. szeptember 22.
Kossuth hazahívja a külföldön állomásozó magyar katonákat
Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány nevében kiáltványban hívja haza a külföldön állomásozó magyar katonákat
1860. szeptember 22.
Először mutatnak be operettet Magyaroszágon
A Pesti Nemzeti Színházban az első alkalommal Offenbach: Eljegyzés lámpafényben című művét adták elő Feleky Miklós fordításában. Ezzel a darabbal indult útjára magyar nyelven az operett. Az első sikeres, magyar szerzők által alkotott operettet 1885-ben a Népszínház adta elő. Az Eleven ördög című darab szövegkönyvét Deréky Antal színész írta, zenéjét Konti József komponálta. A színpadon az akkori idők legnagyobb sztárja, Blaha Lujza aratott elsöprő sikert. A népszínművek koronázatlan királynőjének egyébként az volt az első operettszerepe.
1898. szeptember 22.
Az özvegy császárné véget vet a 100 napos kínai reformnak
Ce Hszi özvegy császárné, régensnő elfogatja a Téli Palotában Te Csung császárt, és az általa kezdeményezett reformmozgalom híveit kivégezteti.
Az év elején a császár megindította az ún. "reformok 100 napját". A mozgalom lényege a hivatalnoki vizsgáztatási rendszer átalakítása és modernizálása, a hivatalok átszervezése, az állami kiadások és bevételek ellenőrzése volt.
A jelöltek azonban azonnal tiltakoztak, hiszen letett vizsgáik jogán magas fizetést reméltek; a régensnő pedig legfőképpen attól félt, hogy fény derül személyes pénzügyi manipulációira.
A reformok kudarca Kínában is előkészítette a talajt az érlelődő modern forradalom számára.
1906. szeptember 22.
Megszületett Bulla Béla földrajztudós
A keszthelyi születésű tudós fő kutatási területe a geomorfológia volt. 1954-tol haláláig az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának igazgatójaként tevékenykedett. 1952-tol főszerkesztőként jegyezte a Földrajzi Értesítőt. Munkásságához kapcsolódott a geológiai negyedkor modern kutatása és a klimatikus morfológiai irányzat megteremtése Magyarországon. Budapesten hunyt el 1962. szeptember 1-jén.
1906. szeptember 22.
Megszületett Zombori Ödön olimpiai bajnok birkózó
A MAC versenyzője Szentán született. Az 1928. évi amszterdami olimpián ötödik helyet, az 1932. évi Los Angeles-i ötkarikás játékokon második helyezést ért el. Az 1936. évi berlini olimpián viszont, a szabadfogású birkózás légsúlyú kategóriájában már aranyérmet nyert. A hallatlanul erős, technikás, kötött- és szabadfogásban egyformán sikeres sportember háromszor hódította el az Európa-bajnoki címet: 1931-ben szabad-, 1933-ban pedig szabad- és kötöttfogásban is. 1928-1936 között 22-szer lépett szőnyegre a magyar válogatott színeiben. Az Elektromos Művekben óraleolvasóként dolgozott, s a második világháború után az úgynevezett bélistára került. Egyetlen `bűne` az volt, hogy a törvénytelenül feloszlatott MAC színeiben versenyzett. Az állástalansága miatti elkeseredésében külföldre kényszerült. 1948-ban kivándorolt, s Argentínában a válogatott edzoje lett. 1956-ban a melbourne-i olimpián vezette a dél-amerikai ország birkózóit, majd Los Angelesben telepedett le. 1985-ben, csaknem négy évtizedes távollét után hazaindult. A repülőgépen rosszul lett, többet nem tért magához és négy évet szinte élo halottként töltött egy budapesti kórházban. 1989. november 29-én hunyt el.
1910. szeptember 22.
Megszületett Faludy György
1914. szeptember 22.
Fournier végrendeletét a regénye jelenti
A francia regényíró, Alain-Fournier (Henri-Alban Fournier) elesik Saint-Rémynél a nyugati fronton. A 28 éves író, aki több évig újságíróként is tevékenykedett, mindössze egy befejezett művet hagy hátra, `Az ismeretlen birtok` című romantikus-szimbolista regényt. A regény jelentőségét, amely az álom atmoszféráját hozza létre, csak a húszas években ismerték el.
1915. szeptember 22.
Az angol-francia offenzívának nem sikerül áttörnie a német frontot Artois-nál
1916. szeptember 22.
Megszületett Fügedi Erik történész
Fügedi Erik Bécsben látta meg a napvilágot. 1946-1950-ig a veszélyeztetett magángyűjtemények miniszteri biztosa, majd a Levéltárak Országos Központjának tudományos osztályvezetője volt, de 1952-ben elbocsátották. 1953-tól a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban tervkészítő, majd operatív számvivőként dolgozott. Csak 1961-ben térhetett vissza a tudományos életbe: először a Magyar Történelmi Társulat tudományos munkatársa lett, majd 1965-1980-ban a KSH Könyvtárában dolgozott, 1981-től az MTA Művelődéstörténeti Bizottság tagja, a középkori munkabizottság elnöke, 1985-tol címzetes egyetemi tanár volt. A középkori Magyarország történelmével foglalkozott. Főbb művei: A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása (1970), Uram, királyom... A XV. századi Magyarország hatalmasai (1974), Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon (1977), a tanulmányait összegyűjtő Kolduló barátok, polgárok, nemesek (1982) vagy az Ispánok, bárók, kiskirályok (1986)1992-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. Budapesten hunyt el 1992. június 18-án.
1931. szeptember 22.
Meghal Hegedűs Gyula színész
Heckmann Gyula néven Kétyen született 1870. február 3-án. Vándorszínészként kezdte pályáját. A Színiakadémia elvégzése és vidéki évek után 1896-ban a Vígszínház tagja lett. Játszott a Nemzeti és a Magyar Színházban, fellépett operett- és kabarészínpadon, de igazi sikerei a Vígszínházhoz fűződnek, e színház egyik legnagyobb művésze, és a teátrum hagyományostól eltérő stílusának jellegzetes képviselője volt. Természetes, közvetlen játékával modern vígjátékokban és társadalmi drámákban, főleg Molnár Ferenc darabjaiban aratott nagy sikereket. Szerepeit gondos aprólékossággal, a figurát hitelesítő realista vonásokkal építette fel. 1908-tól a Zeneakadémián színészmesterséget tanított. 1917-tol a Budapesti Színészszövetség elnöke volt. Budapesten hunyt el.
1947. szeptember 22.
Megalakul a Kominform irodája
A jugoszláv, a bolgár, a magyar, a lengyel, a román, a francia, az olasz, a szovjet és a cseh kommunista pártok Wilcza Górában megalakítják a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját, a Kominformot. A szervezet székhelyének Belgrádot jelölik ki, mivel a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv kommunisták küzdöttek a legelkötelezettebben egy ilyen szervezet megalapításáért. A szovjet vezetésű Kominformnak az volt a feladata, hogy propagandaanyagokat terjesszen, melyek a kommunisták nemzetközi összefogását erősítik. A francia és olasz kommunistákat azzal a feladattal bízzák meg, hogy a Marshall-terv és a Truman-doktrína (1947. VI. 5.) megvalósítását akadályozzák, ez azonban nem sikerül.
1960. szeptember 22.
Kikiáltják a Mali Köztársaságot
A nyugat-afrikai területen korábban nagy, a transzszaharai kereskedelmen és az aranybányákon alapuló birodalmak virágoztak föl és pusztultak el. A terület XIX. század végén lett francia gyarmat, 1920-tól Francia Szudán része, 1958-tól Szudáni Köztársaság néven a Francia Közösség tagja volt. 1960-ban Szudán és Szenegál létrehozta a Mali Föderációt, amely független ország lett. A szövetség kettészakadása után a szudáni rész 1960. szeptember 22-én kikiáltotta a Mali Köztársaságot.
1980. szeptember 22.
Megkezdődik az irak-iráni háború
Iraki csapatoknak iráni területre való bevonulásával kezdetét veszi a két ország közötti háború; a bombatámadások kiemelt célpontjai a Satt-el-Arab alsó része körüli városok, valamint az olajtelepek és finomítók.
Az iráni Ábádán olajmezői lángba borulnak, emellett az iraki csapatoknak sikerül Huzisztán tartományban megszállniuk az olajtermelő vidék egy részét.
A két ország között a Satt-el-Arab és néhány stratégiai jelentőségű perzsa-öbölbeli sziget fölötti uralom körül kirobbant konfliktusok egyre élesebb formákat öltöttek. Határvillongások már hosszabb ideje voltak. Miután Irak szeptember 17-én felbontotta az iráni-iraki határegyezményt, a lappangó ellenségeskedés a két ország között nyílt háborúba csapott át.
1981. szeptember 22.
Átadják a francia szupergyors vasút első vonalát
A TGV (Train á Grande Vitesse) a Párizstól Lyonig kiépített pályán, 260 km-es sebességgel haladva, 2 óra 40 perc alatt tette meg az utat. A világ akkori leggyorsabb vasútja azóta valódi muszaki és kereskedelmi sikerré, a francia vasutak megmentőjévé vált. Míg 1982-ben a TGV legelső és legzsúfoltabb dél-keleti vonalát 6,4 millióan vették igénybe, addig az utasok száma 1990-re már elérte a 20,6 milliót. Ugyanebben az évben összesen 30 millióan utaztak a TGV vonalain. A Párizs-Lyon szakaszon tíz év alatt 400 százalékkal nőtt az utasok száma. 2001. június 7-én felavatták a TGV szuperexpressz 250 kilométeres, Valence-Marseilles közti új szakaszát. A rendszeres utasforgalom három nappal később indult meg. Ezzel a Párizs-Marseille közötti 800 km-es távot a szupervasúttal három óra alatt lehet megtenni.
2001. szeptember 22.
Meghal Isaac Stern hegedűművész
Az ukrajnai Kremenetszben látta meg a napvilágot 1920. június 21-én. Egyéves volt, amikor szülei Ukrajnából San Franciscóba vándoroltak ki. Itt végezte zenei tanulmányait és itt is debütált a San Franciscó-i szimfonikusokkal. 1937-ben lépett fel először önálló koncerten New Yorkban. Európában 1948-ban adott elso ízben koncertet. Vendégszerepelt híres fesztiválokon (Prades, Edinburgh), 1956 óta pedig a Szovjetunióban is. Amerikában éppen úgy népszerű, mint Izraelben. Annak önvédelmi háborúi alatt - nagy összegu kötbér fizetését is vállalva - egy sor hangversenyt is lemondott, hogy izraeli katonák elott játszhasson. Németországban azonban nem lépett fel, mert mint zsidó ember, nem tudta volna elviselni, hogy a holokauszt hazájában taps köszöntse őt. 1979-es kínai meghívása alkalmából dokumentumfilm készült hangversenykörútjáról Maótól Mozartig címmel. A film világsikert aratott és 1981-ben Oscar-díjjal tüntették ki. A Sony Classical (korábban CBS Masterworks) 75. születésnapjára CD korongon közzétett gyakorlatilag mindent, amit Stern pályafutásának kezdete óta eljátszott. Különösen híresek Csajkovszkij hegedűversenyének 1949-bol, 1958-ból és 1973-ból származó interpretációi.