Hónap: szeptember • Nap: 06
1522. szeptember 6.
A Victoria visszaérkezik Spanyolországba
Majdnem három éves távollét után visszatér Spanyolországba a Föld körüli útra indult Magellán vezette expedíció egyetlen megmaradt hajója. A portugál származású Magellán a spanyol korona zászlalaja alatt kezdte meg gigászi vállalkozását 1519. szeptember 20-án. Az úton számos megpróbáltatás érte a hajókat, gyakran tört ki zendülés is az elcsigázott legénység között. Magellán végül eljutott a Csendes-óceánra, a hazatérést azonban nem élte meg, mivel 1521 tavaszán az egyik szigeten halálosan megsebesült. Az 5 elindult hajóból végül egy tudott csak hazatérni. Ennek legénysége 18 főt tett ki.
1566. szeptember 6.
Szigetvár ostromakor meghal Szulejmán szultán
Szigetvár ostroma közben meghal I. Szulejmán, akit a Nagy, illetve a Törvényhozó (al Kanuni) melléknévvel illettek. Apja, I. Szelim halála után 1520-ban vette az Oszmán Birodalom irányítását, és azonnal hódító politikába kezdett. Fő céljának a Habsburg Birodalom megtörését tekintette, ennek érdekében szövetséget kötött I. Ferenc francia királlyal. 1521-ben elfoglalta Nándorfehérvárt, 1526-ban Mohácsnál megsemmisítette a magyar haderő jelentős részét. Buda várát ekkor még nem foglalta el, hanem kihasználta a II. Lajos halála után bekövetkező politikai megosztottságot. Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János is magyar királynak tekintette magát, Szulejmán ez utóbbit támogatta. Többször vezetett hadat Bécs ellen, de ezek kudarcba fulladtak. Szapolyai János halála után 1541-ben ismét Magyarországra érkezett, és ekkor már Buda sem kerülhette el sorsát. Ezzel az ország három részre szakadt, és a következő években az oszmánok fokozatosan szélesítették a hódoltság területét. Szulejmán rajta tartotta a szemét János Zsigmondon, és az erdélyi területeken is. Azonnal megtorolta, ha a Habsburgok és az erdélyiek között a megállapodás lehetősége merült fel. 1552-ben nagy hadjáratot indított, az oszmán csapatok elfoglalták Temesvár, Drégely, Gyarmat, Kékkő, Hollókő, Buják és Szolnok várát. Eger alatt azonban a vitéz egriek megállították a török előrenyomulását. 1566-ban ismét Magyarországra támadt. Szigetvárnál Zrínyi Miklós próbálta meg az ellenállást. A hosszan elhúzódó ostrom végét a szultán már nem élte meg. 1996-ban emlékére szobrot állítottak a szigetvári Török-Magyar Barátság Parkban.
1683. szeptember 6.
Meghal Jean-Baptiste Colbert
Jean-Baptiste Colbert, Marquis de Seignelay francia gazdaságpolitikus és államférfi 64 éves korában hal meg. A pénzügyi politika terén az első tapasztalatokat Jules Mazarin bíboros vagyonának kezelőjeként gyűjtötte. 1661-ben államigazgatási főintendáns lett, figyelme elsősorban a pénzügyekre, a kereskedelemre és a közlekedés ügyeire terjedt ki. A merkantilizmus Colbert irányításával vált hatékony gazdaságpolitikává. Colbert biztosította XIV. Lajos abszolút államának pénzügyi alapjait.
1756. szeptember 6.
Megszületett Vay Miklós báró
1786-88-ban nyugat-európai tanulmányúton járt Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Angliában, ahol Ramsdennek, kora egyik legkiválóbb műszerszerkesztőjének munkatársa lett. Az optikai műszerszerkesztés terén elért eredményeiért 1787-ben a Royal Society tagjává választották. Ő volt az egyetlen magyar mérnök, akit e legnagyobb tekintélyű tudós társaság befogadott. A török háborúkban megsebesült, s jobb szemét el kellett távolítani. Nyugalomba vonulása után alsózsolcai birtokán gazdálkodott és belterjes gazdálkodást honosított meg. Angliából korszerű ekék, vető- és aratógépek terveit, valamint a fonógép modelljét hozta magával. Ő honosította meg Szabolcsban a burgonyát. 1790-től követ volt az országgyűléseken. 1804-től haláláig a Tisza és Körös-vidék folyószabályozási királyi biztosa, a tiszántúli térképező és folyószabályozó mérnökök munkájának irányítója és felügyelője volt. Pesten halt meg 1824. május 11-én.
1848. szeptember 6.
Kossuth Lajos pénzügyminiszter elrendeli az ötforintos pénzjegyek kibocsátását
1859. szeptember 6.
Ünnepélyesen felavatják a Dohány utcai zsinagógát
A Dohány utcai zsinagóga Ludwig Förster és Feszl Frigyes tervei alapján épült 1855-1859 között. Ez utóbbi a belső szentély kialakításában vette ki a részét. A templomra az ún. orientalista stílus jellemző, mór, bizánci és török díszítőelemek találhatók benne. Méretei alapján a világ második, és az amszterdamival együtt európa első zsinagógája. Nagyobb ünnepeken közel 6000 ember befogadására is képes. Az épület a neológ igényeknek megfelelően készült, tornyai 44 méter magasak. A hitszónoklatok jiddis helyett németül és magyarul hangzottak el. Falai között gyászszertartásokat tartottak Teleki László, Deák Ferenc és Kossuth Lajos halálakor, és rendre megünnepelték a magyar nemzet sorsfordulóinak emléknapjait.
1868. szeptember 6.
Meghal Szendrey Júlia
A hányatott sorsú költőfeleség 1828. december 29-én született Keszthelyen. Tanulmányait Mezőberényben és Pesten végezte. 1846. szeptember 8-án ismerkedett meg Petőfi Sándorral a nagykárolyi megyebálon, egy évvel azután már össze is házasodtak. A pár nászútját a koltói kastélyban töltötte el. Júlia nem vett részt tevékenyen a forradalmi eseményekben, de ő varrta férje mellére a kokárda első példányát. A szabadságharc idején született meg Petőfi Zoltán. Férje eltűnése után Kolozsvárott, majd Erdődön élt, és megpróbált információkat szerezni Sándor helyzetéről. 1850-ben Horvát Árpád történész, egyetemi tanár felesége lett, amit a nemzet közvéleménye nagy felháborodással fogadott. Szendrey Júlia fordította le Andersen meséit, amelyek nyomtatásban is megjelentek. Új házasságából három gyermeke született, de Zoltánnal nem törődött. Második házassága is zátonyra futott, 1866-ban különköltözött férjétől. Pesten egy Horánszky utcai házban halt meg. A Kerepesi temetőben helyezték végső nyugalomra.
1899. szeptember 6.
Az Amerikai Egyesült Államok meghírdeti a nyitott kapuk elvét Kínában
1901. szeptember 6.
Megszületett Bilicsi Tivadar színész
1925-ben a Színészegyesület Színészképző Iskolájában szerzett diplomát. Kezdetben vidéki színházakban játszott, majd a Belvárosi és a Király Színházban, a Fővárosi Operettszínházban és a Terézkörúti Színpadon láthatta a közönség. 1933-tól 11 éven át a Magyar, majd az Andrássy úti Színház tagja volt. A II. világháborút követően a Belvárosi és az Operett Színházban lépett fel. 1954-től haláláig a Vígszínházban játszott. Igazi jellemábrázoló művész volt. Akár vígjátéki, akár drámai szerepeket alakított, figuráit egyaránt meggyőző erővel keltette életre. Játékára a derűs komikum, az emberi megnyilvánulás volt jellemző. Számos magyar filmben játszott. Vidám, derűs hangját őrzik a rádióstúdiókban rögzített hangszalagok. 1975-ben kiváló művész címet kapott. Főbb szerepei: Lőrinc barát (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Illje (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása), Zsupán (Strauss: A cigánybáró), Beppo (Heltai: A néma levente), Ed Mosher (O'Neill: Eljő a jeges); filmszerepei: Csákó és kalap, Behajtani tilos, Katyi, Déryné, Othello Gyulaházán. Visszaemlékezései 1982-ben Hol vagytok, ti régi játszótársak?... címmel jelentek meg. Siófokon érte a halál 1981. július 11-én.
1901. szeptember 6.
Leon Czolgosz merényletet követ el William McKinley amerikai elnök ellen
1906. szeptember 6.
Meghal Szalay Károly ügyvéd, politikus
A kaposvári Berzsenyi Társaság egyik alapítójának, Kisfaludy Atala férje Dégen született 1833. június 3-án. Az ő háza volt akkor a város egyik kulturális központja. Iskoláit Székesfehérvárott, Veszprémben és Pesten végezte, ahol jogot tanult. 1882-ben ő képviselte a vádat a hírhedt tiszaeszlári perben. Szélsőséges nézeteiről volt híres úgy is mint képviselő. 1861-ben ő szervezte meg a Függetlenségi Pártot. Nevéhez fűződött egy politikai kuriózum is, 1880-ban, Balatonlellén a kishegyi szőlőben számos függetlenségi politikussal - köztük volt Herman Ottó is - kikiáltották a köztársaságot.
1906. szeptember 6.
Megszületett Müller Max filozófus
Berlinben és Münchenben járt egyetemre. 1946-tól a freiburgi egyetem tanársegéde, majd professzor volt. Ebben az időszakban a phenomenológiát igyekezett összebékíteni az egzisztencializmussal. (Előzőleg - még a harmincas években - sokoldalú szerepet játszott a katolikus ifjúsági mozgalomban.) A freiburgi egyetem tanáraként filozófiatörténetet, logikát és matematikát tanított. 1957-ben a belgiumi Löweni Egyetem vendégprofesszora volt, majd 1972-ben visszatért Freiburgba, ahol a teológiai fakultáson részt vett a papi utánpótlás továbbképzésében. Számos művel gazdagította a filozófiai irodalmat. Ezekben megpróbálta tudományos és személyes tapasztalatait a konkrét történelmi eseményekkel összevetni. Saját metafizikus elképzeléseire támaszkodva elutasította a nihilizmust és az egzisztencializmus akkor divatos módszereit. Legfontosabb munkái: Lét és tudat, A keresztény emberkép és az új idők világszemlélete, A szellem válsága, a Létfilozófia a jelen szellemi életében, Tapasztalat és történelem. Több magas állami kitüntetéssel ismerték el munkásságát. Freiburgban halt meg 1994. október 18-án,
1915. szeptember 6.
Megszületett Franz Josef Strauss
Tanulmányait a müncheni egyetemen végezte, majd a második világháború alatt a keleti és a nyugati fronton is harcolt. Politikai karrierje 1945-ben kezdődött, amikor egyik alapítója volt a Keresztényszociális Uniónak, a CSU-nak, majd 1949-ben főtitkárrá választották, s tagja lett az akkor alakult bonni Szövetségi Gyűlésnek. A második Adenauer-kormány idején 1953-ban a különleges ügyek minisztere lett, 1955-ben az atomenergiaügyek minisztériumának élére került. 1956-tól hat évig volt hadügyminiszter, majd 1961-ben választották meg a CSU elnökévé, s e tisztséget megszakítás nélkül viselte haláláig. 1966-69 között az ún. nagykoalíció pénzügyminisztere, 1978-tól Bajorország miniszterelnöke volt. Az NSZK megalapításától kezdve a nyugatnémet politika meghatározó egyéniségeként tartották számon. Szívélyes, baráti kapcsolatok fűzték Magyarországhoz, többször tett magyarországi látogatást. Emlékére a Hanns Seidel Alapítvány díjat hozott létre.
1915. szeptember 6.
Bulgária szövetségre lép a központi hatalmakkal
Bulgária a második balkáni háború következményeként nagyon komoly területi veszteségeket szenvedett, és csak az alkalmat kereste, hogy mikor vegyen revansot ellenfelein. Az első világháború erre jó lehetőség volt. A bolgárok kezdetben nem léptek be a háborúba, megvárták az erőviszonyok alakulását. A központi hatalmak úgy gondolták, hogy a szerbek megfékezésének egyik megoldását jelentené, ha elfogadják Bulgária területi követelését. A megállapodás értelmében Bulgária megkapta volna Kelet-Szerbiát egészen a Morava folyóig, és Macedóniát. Október 7-én a bolgár hadsereg a Monarchia katonáival közösen foglalta el Szerbiát, Montenegrót és Albániát.
1948. szeptember 6.
Megalakul az Államvédelmi Hatóság (ÁVH)
A politikai rendőrség (ÁVO=Államvédelmi Osztály) megszervezése kezdettől a szovjet katonai és állambiztonsági szervek képviselőinek közreműködésével folyt. Vezetője Péter Gábor volt. Biztonsági feladatok ellátására alakult meg 1945. március elején a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya, majd a gazdasági viszonyok rendőri felügyeletére július végén létrehozták az ún. Gazdasági Rendőrséget. Mindegyik szerv feladatkörébe megelőző és megtorló, illetve felderítő jellegű intézkedések, internálások stb. tartoztak. 1948. szeptember 6-án megszüntették a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya elnevezést, s helyette a szervezet neve a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága lett, amelynek élére Péter Gábor került. A továbbfejlesztésről szóló javaslat rögzítette, hogy az ÁVH `formálisan állami, ténylegesen pártszerv; a párt politikai bizottságának a szerve`. Felette a felügyeletet - a Minisztertanács megbízásából - a belügyminiszter gyakorolja. A létszámot 28 ezer főben állapították meg. Az ÁVH feladatai elvégzésére bizalmi hálózatot építhetett ki, őrizetbe vételeket foganatosíthatott, házkutatásokat tarthatott, és nyílt nyomozásokat - kihallgatást - végezhetett. A felderített és őrizetbe vett `ellenséget` az igazságügyi hatóságoknak kellett átadnia. Az ÁVH saját felügyelete alá két börtön és több internálótábor tartozott, majd később (1950. február 1-től) az elhárító szolgálatot a Honvédelmi Minisztériumtól is az ÁVH-hoz csatolták. Az ÁVH-n folyó vizsgálatokba Rákosi mellett Farkas Mihály is aktívan beavatkozott, s így a szervezet által előkészített majd lefolytatott koncepciós perekben is nagy részük volt.
1968. szeptember 6.
Szváziföld elnyeri függetlenségét
Az Afrika dél-nyugati részén fekvő területen az amangvanok nevű bantu népek éltek, akik rokonságban álltak a zulukkal is. A XVI. században Natal és Mozambik közötti területen telepedtek le. A szvázik a XIX. század közepén alapítottak államot, mely Dél-Afrika (Transval) fennhatósága alá került. Az 1899-1902 közötti búr háború után britek igazgatták, majd 1907-től brit protektorátus volt. A gyarmati hatalom 1950-ben vezette be az első reformokat, majd 1963-ban alkotmányt hirdetett ki. 1967-ben az ország belső önkormányzatot kapott. II. Sobhuza király 1968. szeptember 6-án kikiáltotta az ország függetlenségét, amely független alkotmányos monarchia lett. 1973. április 12-én királyi rendelet felfüggesztette az 1968-as alkotmányt, megtiltotta a politikai pártok működését, majd az 1978. október 13-án elfogadott, felújított alkotmány formálisan is betiltotta a politikai pártok és csoportok tevékenységét. 1991-ben felülbírálták az alkotmány rendelkezését és ennek következtében újraéledtek a politikai szervezetek. Szváziföld Afrika utolsó alkotmányos monarchiája.
1980. szeptember 6.
Rövid távon liberális irányvonal kezdődik Lengyelországban
A nagyarányú sztrájkmozgalmak után Lengyelországban Edward Gierek pártvezető kénytelen lemondani. Utóda Stanisław Kania liberális politikus, aki Lengyelországban óvatos liberalizálásra törekszik, mégpedig úgy, hogy ez ne keltsen bizalmatlanságot a szomszédos államokban.
A sztrájkokat Lengyelország súlyos gazdasági helyzete váltotta ki, valamint a fűtőolaj, a benzin, az élelmiszerek árainak ezzel kapcsolatos emelkedése. Jóllehet a sztrájkolóknak hamarosan engedményeket tettek, a munkabeszüntetések tovább szélesedtek. Szabad szakszervezetek alakultak, s ezeket csúcsszervezetként a Lech Wałesa vezette Szolidaritás fogta össze. Hosszas tárgyalások után Varsóban bejegyzik a független szakszervezeti szövetséget.
Míg a Szovjetunióban a lengyelországi megújhodási mozgalom irányában tartózkodó álláspontot foglalnak el, az NDK-ban és Csehszlovákiában hevesen támadják a lengyel kormányt. Azáltal, hogy az év végére tovább romlott a gazdasági helyzet, hogy a parasztok és a diákok is lázongtak, ugyancsak szakszervezeti képviseletre törekedve, állandósultak a konfliktusok a Szolidaritás és a kormány között. 1981. február 11-én Wojciech Witold Jaruzelski tábornokot, nemzetvédelmi minisztert nevezik ki miniszterelnökké, 1981 októberében átveszi a párt vezetését is, s így Lengyelország legnagyobb hatalmú emberévé válik. A Szolidaritás elleni fellépést elváró Moszkva nyomására a lengyel kormány december 13-án kihirdeti a rendkívüli állapotot.
1981. szeptember 6.
Meghal Rajk Lászlóné
Földi Júlia Budapesten született 1914. február 9-én. 1944 októberében, a nyilas hatalomátvételkor férjével együtt letartóztatták és Sopronkőhidára vitték. Onnan gyalogmenetben jutottak el a németországi Bernauba, ahol az amerikaiak közeledtére feloszlatták a `vándorló fegyházat`. Linzig ismét gyalog mentek, majd Markos Györggyel hármasban a Dunán, csónakon jöttek haza. 1945 után a magyar demokratikus nőmozgalom egyik vezetője volt. Férjével együtt 1949. május 30-án letartóztatták, (fiuk, László csak néhány hetes volt) 1950-ben első- és másodfokon öt év fegyházra ítélték. 1954-ben szabadult ki, s harcba szállt a Rákosi-rendszerrel férje ügyének tisztázásáért és hamvainak tisztességes eltemetéséért. A temetést - Tito és Gerő krími megállapodása nyomán - 1956. október 6-ára tűzték ki, és Rajkné ragaszkodott ahhoz, hogy ne csak a párt hivatalos képviselői, de egy vádlott-társa is (Szász Béla) beszéljen. Az októberi forradalom leverése után őt is a romániai Snagovba vitték. Később az Országos Levéltárban dolgozott, s Károlyi Mihályné baráti köréhez tartozott. Az 1970-es években kettejük körül szerveződött a Kádár-rendszer ellenzéke. 1972-ben Duczynska Ilonával együtt részt vett Haraszti Miklós Darabbér-perének tárgyalásán, s ez jelzés volt a hatóságoknak, hogy egy keményebb ítéletet mekkora szolidaritási hullám követne. Rendszeresen megjelent a Donáth Ferenc lakásán tartott értelmiségi összejöveteleken. Több dokumentumot írt alá, amelyekben tiltakoztak a csehszlovák Charta '77 ügyében hozott ítéletek ellen. A Rajk-butik fia Galamb utcai lakásában nyílt meg 1981 februárjában, itt árulták a szamizdat-kiadványokat. Halála után sokak védettsége megszűnt, mivel védte is a fiatalabb nemzedéket azzal, hogy valamilyen kapcsolatban is állt a politikai vezetés egyes köreivel.
