Húsz borzalmas járvány az emberiség történelméből
2020. március 27. 19:48 Múlt-kor
Korábban
A justinianusi pestis (Kr. u. 541-542)
A Róma bukását követően annak helyét átvenni igyekvő Bizáncot is megtámadta a középkor elején egy járvány, méghozzá nagy valószínűséggel a mára jól ismert bubópestis, amely az elkövetkező évtizedek során ismét fel-felbukkant a térségben.
E járvány Justinianus császárról (527-565) kapta nevét, akinek uralma alatt egyúttal legnagyobb területi kiterjedését is elérte a birodalom, a Közel-Kelet mellett Nyugat-Európában is jelentősen előrenyomulva. Maga a császár is megfertőződött a betegséggel, azonban végül túlélte.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. világháború
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Pillanatok a jeges pokolból – fényképek és levelek a Don-kanyarból
- „Vészterhes csend” előzte meg a doni katasztrófát
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt 19:05
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust 18:05
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához 16:05
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat 15:09
- Golda Meir békében és háborúban 10:35
- Mit adtak nekünk a rómaiak? 09:50
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket 09:05
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett tegnap